Május 29. Szerda, Magdolna

Hitelből élünk, és a bolygó lassan visszaköveteli, ami az övé

null

Az embereknek nagyon nehéz azonosulni egy olyan problémával, mely nem érinti őket közvetlenül. A saját mikrokörnyezetükben egyelőre nem lesz drágábba kenyér azért, mert nő a légszennyezettség. Nem lesz elérhetetlen a tej azért, mert a brazil esőerdők szép lassan eltűnnek a Föld felszínéről. De talán jobban megértjük saját helyzetünket, ha rájövünk arra: hitelből élünk.

Hitel?

Nem is olyan régen az emberek többsége egy életre elhatárolódott a hitelektől. Legalábbis szeretett volna, hiszen sokszor képtelenek vagyunk a hitelek nélkül boldogulni, de az biztos, hogy a svájci frank bedőlése után a hitelszerződéseket igyekszünk alaposabban áttanulmányozni és értelmezni.

kép: Zerowaste.ie

Mert ha nemezttesszük, akkor később rájövünk: azzal, hogy sikerült magunknak megteremteni a jólétet - hitelből - óriási kockázatot vállaltunk. Ha nem vesszük figyelembe a külső tényezőket, akkor mindenünket elveszíthetjük, és jó esetben legalább marad egy hely, ahol álomra hajthatjuk a fejünket, rossz esetben még ez is ugrik. Sajnos hasonló a helyzet a bolygó esetében is, hiszen itt is fogyasztunk, hitelből.

Túlfogyasztás

A Föld képes megújulni, legalábbis egy bizonyos pontig. Ehhez azonban kényes egyensúlyra kell figyelni, vagyis nem lehet annál többet elvenni, mint amit még képes a bolygó pótolni. Akárcsak a szervezetnél: ha túl sokat dolgozunk, megállás nélkül, akkor a vége egy olyan betegség lesz, mely biztosan lever minket a lábunkról.

Jelenleg a bolygó erőforrásaival elképesztően pazarlóan bánunk. Azt hisszük, az ivóvíz korlátlan, hát öntözünk is vele! Azt gondoljuk, a boltban mindig lesz étel, így tonnaszám hajigáljuk ki az ehető élelmiszereket, sokszor csak azért, mert nem elég “szépek”.

kép: Pixabay

Az ilyen magatartásnak köszönhető az, hogy július 29-én elfogyasztottuk az erre az évre elegendő erőforrásokat, vagyis mostantól minden, amit eszünk, iszunk vagy veszünk már hitelből megy. Mi magunk hitelezzük önmagunknak, vagyis a visszafizetésre várhatunk, az nem fog megtörténni, de ha nem fogjuk vissza a fogyasztás, akkor komoly bajban leszünk. Hiszen hosszabb távon a megújulás elmaradása a kizsákmányolás miatt azt eredményezi, hogy a föld kimerül, a növények nem nőnek olyan mértékben, a takarmány lecsökken, a haszonállatok elhullanak - és akkor kell majd rádöbbennünk, hogy a boltban sem mindig minden elérhető, csak az, amit képesek vagyunk előállítani.

lead kép: alliance - dpa