Jöhet a húsadó?

A mezőgazdaság hozzájárulása a klímaváltozáshoz nem csak tagadhatatlanul jelen van, hanem sajnos egyre markánsabban jelentkezik. A dolog oka az állattenyésztés, mivel a haszonállatok életük, takarmányozásuk és feldolgozásuk során is jelentős mennyiségű metánt és más káros anyagot termelnek. Így nem csoda, ha már sokan felismerték, tenni kell valamit a hatás ellen.

Tartsunk, vagy ne tartsunk

A teljes egészében vegetáriánus életmódra való áttérésnek több ütközője is van. egyrészt a jelenlegi rendszer képtelen lenne ellátni a teljes emberiséget a megfelelő mennyiségű növényi táplálékkal. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az ember alapvetően mindenevő lény, vagyis bizonyos tápanyagok – mint például a vas – felszívódásához az állati eredetű táplálék fogyasztása szükséges. Persze ezek mesterségesen is megoldhatóak, ám így a gyártási, ellátási folyamatok jelentős környezeti terhelésként mutatkoznának meg, az anyagi terhekről nem is beszélve. Így a megtérülése és előnye erősen kétségessé válik.

kép:thetimes.co.uk

A megoldás természetesen kézenfekvően az lenne, hogy az emberiség csökkentse a húsfogyasztást, erre azonban még valószínűleg sokat kell várni. Átlagban egyetlen húsmentes nap is sokat segítene hetente, ám még ez is csak nehezen megvalósítható. Az ideális fogyasztás pedig heti 2-3 alkalmat jelentene, így a tápanyagbevitel is optimalizálható lenne.

Érthető módon az állattartó vállalkozások nem örülnek semmi olyan kezdeményezésnek, mely a húsfogyasztás visszaszorítását célozza, pláne olyannak nem, mely anyagi terhet jelentene a húsfogyasztók számára.

Politikai akarat

A brit zöldpárti politikus, Carolin Lukas szerint azonban ez lenne a megoldás, egészen pontosan a húsadó bevezetése. Persze nem ő az első, és nem is az egyetlen, aki ezt a lehetőséget szorgalmazza, most azonban sokkal nagyobb visszhangot kapott a dolog.

kép:blog.credit.com

Ez köszönhető annak is, hogy egyre jobban érezzük bőrünkön a klímaváltozás jelentette problémákat, és annak is, hogy a hús ára már így is igen borsos. A húsadó bevezetése azonban olyan forrást jelentene a környezetvédelmi ágazat számára, amivel már komoly lépéseket lehetne tenni a klímaváltozás fékezésére, és hatásainak kompenzálására. Arról már nem is beszélve hogy a túlzott húsfogyasztásból adódó egészségügyi költségek így jelentősen csökkenthetőek lennének. Összességében - az Oxfordi Egyetem egy tanulmánya szerint – a húsadó 6000 brit életét menthetné meg, és 700 millió fontot nyerhetne vele a szigetország gazdasága.

lead kép:oxfordmartin.ox.ac.uk