A kutatók olyan enzimet alkottak, mely csak úgy falja a műanyagokat!

A műanyagprobléma megoldása nem egy egyszerű feladat. Ennek egyik oka, hogy igen lassú folyamatról van szó, és bizony egy ideig egyszerre több részegységet is alkalmazni kell.

Merre?

A műanyag hulladék, és itt is érvényes, hogy a jó hulladék az, ami nincs! Még akkor is, ha egyre és egyre jobb eredményeket érnek el a tudósok az újrahasznosíthatóság terén. Mivel ez csak az érem egyik oldala, a másik pedig az, hogy élünk-e ezekkel a lehetőségekkel. A szomorú valóság az, hogy nem, sőt, nevetségesen kevés műanyagot hasznosít újra a világ, még úgy is, hogy már igen sok országban a szelektív hulladékgyűjtést törvény írja elő (az persze más kérdés, hogy ezt mennyire tartják be)

kép: caribbeannewsglobal.com

Vagyis a műanyaghulladék keletkezését kell megállítani, ami nemes egyszerűséggel az, hogy nem használunk, vagy nemvásárolunk(!) műanyagot. Persze ez nem oldja meg a világon most is jelen levő műanyagmennyiség problematikáját. És kár lenne az időre várni, mivel egy PET palack a természetben akár 500 évig is jelen lehet, mire biológiailag lebomlik. A fizikaiaprózódássalkeletkezőmikroműanyagokrólmár esett szó, és az sem volt éppen rózsás....

Bontsuk le mi!

A megoldás a kezelésre egyértelműen az újrahasznosítás, vagy a lebontás. Ez utóbbira több lehetőség is adódik. Nem is olyan régen mi is írtunk róla, hogy a lisztkukacok is alkalmasak arra, hogy biológiailag lebontsák a műanyagokat, bár igen nagy mennyiségre lenne belőlük szükség.Léteznekbaktériumok is, melyek képesek erre, és az általuk termelt enzimek rejthetik a megoldás egyik kulcsát.

A kutatók ugyanisösszekapcsoltakkét enzimet, melyek aműanyagokatis képesek bontani. APETázésMhetázenzimek csak laborban kapcsolódnak, mivel túlságosan nagy molekula lesz belőlük ahhoz, hogy a természetben is összekapcsolódjanak. A méretért azonban kárpótol a hatékonyság!

kép: Rich Carey-Shutterstock

A létrejött szuperenzim ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyagot igen gyorsan, néhány nap alatt képes az alkotóelemeire bontani. A DNS összekapcsolás után tehát a két enzim együtt 5-ször olyan gyorsan végez a műanyaggal, mint aPETázönmagában.

Az eredmény elképesztő, és még a tudósokat is meglepte, de a kereskedelmi forgalomban való megjelenésére még várni kell. Ennek két oka is van: egyrészt viszonylag friss eredményről van szó( atanulmány nemrégiben jelent meg aProceedingsoftheNationalAcademyofSciencesfolyóiratban), másrészt még most sem elég gyors a folyamat, ám ezen a kutatók szerint még lehet javítani.

lead kép: opticomgroup.se