Július 14. Vasárnap, Örs, Stella

A szappanbuborék lehet az emberiség mentsvára

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!
null

Egyre kevesebb a méh, illetve más beporzó rovarok, ez pedig olyan helyzetet teremthet, melyet egyikünk sem szeretne átélni. A növényi élelmiszereink minimum 75% függ ezeknek a rovaroknak a munkájától, vagyis technikailag nélkülük éhen halunk.

Méhek helyett

Mivel a pusztulás a beporzóknáltendenciális, így igyekszünk megállítani a folyamatot. De emellett párhuzamosan a tudósok azon is dolgoznak, hogy hogyan lehetne mesterségesen helyettesíteni a rovarokat, hiszen sokaknak anyagilag nem érdeke, hogy avegyszerezéstcsillapítsuk, vagy átformáljuk, illetve a beporzók védelmére sincsen egyelőre elegendő pénz.

kép: coindesk.com

Több lehetőség is adódik a helyettesítésre, de egyik sem tudja azt a szintet hozni, mint a rovarok – ami logikus, hiszen a természet évmilliókig finomította ezt a folyamatot. Az egyik lehetőség a kézibeporzés. Ekkor munkások kis ecsetekkel egyenként minden virágot “meglátogatva” végzik el a feladatot. A sikeressége 90% körüli, ami ugyan nagyon jó, de ez nagyon időigényesfolyamat,és sok ember kell hozzá, vagyis igen drága.

Egy másik lehetőség, mikor drónok segítségével végzik el a feladatot. Itt azonban az a gond, hogy túl közel nem mehetnek a virágokhoz a gépek, mert bár csupán két centisek voltak a robotok, így is kárt tettek a növényekben. A beporzás így két méteres magasságból történik, hatékonysága pedig szintén 90% körüli. Árban azonban ez sem marad el az előzőtől, sőt!

Gépiesített rendszer

MijakoEidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy igen érdekes lehetőséggel foglalkozott, sikeresen. A fáma szerint a kisfiával szappanbuborékokat fújt a közeli parkban, amikor bevillant: a buborékok úgy képesek a virágok közelébe férkőzni, hogy egyáltalán nem tesznek kárt bennük.

kép: bbc.com

A vizsgálatok során a tudós a munkatársaival rájött, hogy a buborékok képesek a pollent szállítani, és megfelelő összetételln nagy mennyiségben is elvégzik ezt a feladatot. A kémiai összetételüket változtatva a csapat elérte, hogy egyetlen buborék 2000 pollent is képes legyen szállítani.

A beporzás sikeressége 90% feletti, tehát ebben nem sokkal tér el a kézi vagy a drónos rendszertől, árban azonban messze megelőzi azokat. Igaz, a rendszer nem minden körülmények között hatékony, hiszen a buborékok passzívan szállnak a széllel, nem irányítják magukat, de a hatékonyság így is meggyőző, különösen azért, mert nem laboratóriumi körülmények között érték el.

lead kép: happymoneysaver.com