Június 16. Vasárnap, Jusztin

Kizöldül a Mount Everest

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!
null

Egyre feljebb ér a növények “keze” a klímakatasztrófa következtében - ezt mutatták ki azExeteri Egyetem kutatói egy tanulmányukban. Vagyis valahol elvesz, valahol pedig ad a globális felmelegedés, demindennekára van!

Himalája és a magas hegyek

A hóhatár kifejezés azt a területet takarja, ahol már nem olvad el a hó, vagyis a terület az év 365 napján fagyott. Ezeken a helyszíneken már túlságosan alacsony a hőmérséklet ahhoz, hogy a növényi élet képes legyen megtelepedni. Az erdőhatár és a hóhatár közt találhatjuk azt a különleges ökoszisztémát, azt a vegetációt, mely az utóbbi években egyre inkább terjeszkedik. A zuzmók, mohák fűfélék és más növények alkalmazkodnak a zord körülményekhez, és életet csempésznek 4000 méter fölé is.

kép: interestingengineering.com

6000 méteren is találkozhatunk növényi élettel, sőt,a kutatások alapján a 4150 és 6000 méter közti vegetáció mértéke jelentősen megnövekedett. Erre pedig mondhatjuk, hogy az élet utat tör, hiába az elsivatagosodás, máshol a zöld növények helyet követelnek maguknak. Ez pedig alapvetően jó dolog lehetne, csakhogy a helyzet ennél azért bonyolultabb.

Vízellátás

A növények életének feltétele a víz jelenléte. Ha pedig a vegetáció növekszik, az több vizet is igényel, melynek következtében a helyről lejutó víz mennyisége csökken. Ez pedig hatással van a folyók vízhozamára, az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz mennyiségéről már nem is beszélve.

kép: bbc.com

Tulajdonképpen igaz, hogy a vegetáció terjedése a bolygó szempontjából jó, csakhogy a megszokott rendszereket alapjaiban változtatja meg. Ez pedig gond, mivel évmilliók alatt volt képes a jelenlegi fauna alkalmazkodni a víz jelenlétéhez, vagy éppen a fagy és az olvadás váltakozásához. Mi, emberek sem vagyunk képesek a végletekhez alkalmazkodni, legalábbis nagy számban biztosan nem. A magas hegyek hókészleteinek olvadása pedig megállíthatatlanul megy végbe, ami jelentős változásokat fog generálni az egész ismert folyóhálózatban, valamint a vízkészletek értékének megállapításában is, hiszen a jelenség nem csak a Himalájában figyelhető meg, hanem minden hóhatár feletti terület esetében. Bár a kutatók nem vizsgálták a jelenség okait, de az eredményeik összhangban vannak azzal a modellel, mely kimutatta a hóhatár felfelé mozdulását a Himalája térségében.

lead kép: vilagutazo.net