Egy startup olyan helyre telepített napelemet, amire soha nem gondolnál
A legtöbbször háztetőkön, ipari területeken vagy napelemparkokban látjuk. Egy svájci startup azonban egészen szokatlan helyet választott napelem telepítésre. A kísérlet célja nem csupán az áramtermelés, hanem annak bizonyítása, hogy a meglévő infrastruktúra kihasználatlan felületei is fontos szerepet kaphatnak az energiaátmenetben.
A napenergia hasznosításában egyre nagyobb kihívást jelent megfelelő területeket találni új napelemparkok számára. Svájcban különösen érzékeny kérdés ez, hiszen a megújuló energia fejlesztése gyakran természetvédelmi vagy tájképi vitákat vált ki. Egy helyi startup ezért olyan megoldással állt elő, amely első hallásra szokatlannak tűnik.
A napelemeket egyszerűen a vasúti sínek közé telepítik. A vállalat 2025. április 24-én helyezte üzembe kísérleti rendszerét a svájci Buttes közelében. A teszt egy mindössze 100 méteres vasúti szakaszon zajlik, ahol 48 napelem kapott helyet a sínek között. A rendszer névleges teljesítménye 18 kW, éves energiatermelése pedig várhatóan eléri a 16 000 kWh-t. Ez ugyan nem számít kiemelkedő mennyiségnek, de a projekt elsődleges célja nem a rekordtermelés, hanem a technológia működőképességének bizonyítása.
Napelempark, ami nem vesz el értékes területet
A koncepció egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel új földterületeket. A sínek közötti sáv egyébként kihasználatlan, így alkalmas lehet napenergia-termelésre anélkül, hogy mezőgazdasági vagy természetes területeket kellene feláldozni.
A telepítéshez a cég egy a vasúti karbantartásban jártas vállalattal közösen egy speciális gépet fejlesztett ki. Ez a berendezés szinte szőnyegként teríti le az előre összeállított napelemes modulokat a pályára. A fejlesztők szerint a jövőben akár napi 1000 négyzetméternyi panel is telepíthető lehet ezzel a módszerrel.
A rendszer fontos sajátossága, hogy a panelek könnyen el is távolíthatóak. Erre a vasúti pályák rendszeres ellenőrzési és karbantartási igénye miatt van szükség.
A vasút nem könnyű terep
Mivel a vasúti környezet jóval nagyobb terhelést jelent, mint egy hagyományos tetőre szerelt rendszer esetében, a panelek ellenállóságát számos speciális tényezőre kellett felkészíteni:
- folyamatos rezgés
- por- és fémszennyeződés
- fokozottabb hóterhelés
- a zúzottkő mozgása
- az elhaladó vonatok által keltett légnyomás-változás.
Emellett kiemelten fontos, hogy ne vakítsák el a mozdonyvezetőket, és ne zavarják a jelző- vagy biztosítóberendezések működését.
Nem véletlen, hogy a Svájci Szövetségi Közlekedési Hivatal eredetileg elutasította a projektet. A fejlesztők ezt követően további biztonsági vizsgálatokat és prototípusteszteket végeztek. A végleges rendszer megerősített szerkezetű paneleket, tükröződésgátló bevonatot és különféle érzékelőket kapott.
A tisztításra is született egy érdekes javaslat: a vonatok aljára szerelt kefék menet közben eltávolíthatnák a port és egyéb szennyeződéseket.
Mire lehetne használni?
A megtermelt villamos energia többféleképpen is hasznosítható:
- elláthatja a vasúti infrastruktúra kisebb feszültséggel üzemelő elemeit, például a váltókat és jelzőrendszereket,
- visszatáplálható a helyi villamosenergia-hálózatba,
- optimista számítások szerint pedig akár a mozdonyok áramellátásához is hozzájárulhatna.
A fejlszetők szerint Svájc mintegy 5000 kilométeres vasúthálózatán évente akár 1 TWh villamos energia is termelhető lenne ilyen módon, ami az ország teljes fogyasztásának körülbelül 2 százalékát fedezhetné.
A vállalat szerint a világ több mint egymillió kilométeres vasúthálózatának jelentős része is alkalmas lehetne hasonló rendszerek befogadására. A mostani svájci teszt legfontosabb kérdése ezért nem az, hogy van-e hely a sínek között a napelemek számára, hanem az, hogy hosszú távon mennyire bizonyulnak tartósnak és biztonságosnak ezek a rendszerek.
Ha a kísérlet sikeres lesz, a jövő egyik új megújulóenergia-forrása észrevétlenül termelheti a zöld-energiát ott, ahol ma még csak vonatok suhannak el.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: zmescience
