Mikroműanyagok a kertben: nem is hinnéd, mennyi kárt okoznak – így kerülheted el
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huMűanyagot vetünk, és azt is aratunk? Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy a mikroműanyagok a kertben is egyre nagyobb problémát okoznak. Bár azt hinnéd, az innen származó káros anyagokat nem eszed meg, nem is tévedhetnél nagyobbat!
Egyre többször kerül szóba a mikroműanyagok jelenléte a környezetünkben, de ritkábban gondolunk arra, hogy ez a saját kertünkben is megjelenhet. Pedig a mikroműanyagok a kertben bőséggel jelen vannak, olyan helyeken és eszközökben is, ami épp a növényeket hivatott megvédeni.
Amit a mikroműanyagok a kertben végzett pusztításáról tudni érdemes:
- Az apró műanyagdarabok képesek beépülni a növények szöveteibe, és a gyökerükön keresztül akár a levelekbe is eljutnak.
- A talajban lakó giliszták és hasznos mikroorganizmusok fejlődése látványosan lelassul vagy megáll a szennyezett közegben.
- A klímaváltozás miatti aszályok során keletkező talajrepedések még mélyebbre vezetik a műanyagot a gyökérzónába.
Hogyan kerülnek a mikroműanyagok a kertbe?
Amikor tavasszal kihúzod a fekete takarófóliát a palánták alá, vagy feldobod a raschel-hálót a kerítésre, valószínűleg a legkevésbé sem a környezetvédelem jár a fejedben, hanem a gazmentesítés és a védelem. Csakhogy ezek az anyagok az UV-sugárzás és a hőingadozás hatására gyakorlatilag szétporladnak, majd a másodlagos mikroműanyagok a kertben maradnak, és hiába szeded fel a fóliát a szezon végén, a mikroszkopikus darabkák már a földben vannak.
A leggyakoribb kerti források: az öregedő takarófóliák, geotextíliák, öntözőcsövek. Sőt, ide tartozik az ellenőrizetlen forrásból vásárolt komposzt és mulcs is.
De nem csak a saját eszközeid a hibásak. A levegőből naponta több száz apró szemcse hullik le minden négyzetméterre, és az utak mentén az autógumik kopásából származó gumitörmelék is elképesztő mennyiségben halmozódik fel. Ha pedig valaki "olcsó" trágyázásként tisztítatlan szennyvizet vagy ellenőrizetlen forrásból származó szennyvíziszapot használ, azzal gyakorlatilag szántóföldi méretű műanyagszemetest csinál a birtokából.
Mi történik a föld alatt? A mikroműanyagok hatása a talajra
A föld nem csak egy élettelen közeg, hanem egy bonyolult ökoszisztéma. Amikor a műanyag bekerül a rendszerbe, megváltozik a talaj kémhatása és szerkezete. Ennek hatására a giliszták elkezdenek furcsán viselkedni, megváltozik az emésztésük és a mozgásuk, ami miatt a föld nem levegőzik megfelelően. A fonálférgeknél pedig oxidatív stresszt és szaporodási zavarokat figyeltek meg. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha a talajélet sérül, a növényeid is gyengébbek lesznek.
Veszélyes a mikroműanyag a zöldségekre?
Rövid válasz: igen, van okunk aggódni.
Kínai kutatók kísérletei igazolták, hogy a mikroműanyagok gátolják a búza csírázását. Gyapot esetében szántóföldi vizsgálatok mutattak ki terméscsökkentést, mégpedig azáltal, hogy a műanyagrészecskék miatt csökkent a víz- és tápanyagfelvétel.
Lágy szárú növényeknél bizonyított, hogy a plasztikdarabkák a gyökerekben, a hajtásokban és a levelekben egyaránt felhalmozódnak. Egy német kutatócsoport a közönséges nyír példáján mutatta ki, hogy mikroműanyagok képesek beépülni fás szárú növények sejtjeibe is – a vizsgált 64 gyökérmintából minden tizedikben sikerült kimutatni a jelölt részecskéket.
A dohánynövényeken végzett kísérletek azt is megmutatták, hogy a nanoméretű részecskéket a sejtek szó szerint bekebelezik. Az elv ugyanaz minden más növénynél is.
A táplálékláncba való bekerülés sem elméleti: a Cornell Egyetem több mint 100 országot lefedő kutatása kimutatta, hogy 1990 és 2018 között hatszorosára nőtt a mikroműanyag-bevitel Ázsiában, Afrikában és Amerikában.
Bár ezek globálisnak tűnő problémák, amire nincs ráhatásod, a saját konyhakerted plasztikszennyezését te magad is befolyásolhatod!
Vissza a természethez: mikroműanyag-mentes kertészkedés
Lehet-e ma már teljesen műanyagmentesen kertet fenntartani? Valószínűleg nem, de a drasztikus csökkentés megoldható. A mikroműanyag-mentes kertészkedés első lépése, hogy elfelejtjük az olcsó, elöregedő nejlonokat.
- Fólia helyett takarónövény: A mulcsfólia helyett vess télen rozst vagy bükkönyt. Ezek nemcsak elnyomják a gyomot és takarják a talajt, de tavasszal beásva nitrogénnel is dúsítják a földet.
- Természetes anyagok: A raschel-háló és a műanyag kötözők helyett használj jutát, kókuszhálót vagy kendert. Ezek ugyanúgy bírják egy szezonon át, utána viszont gond nélkül komposztálhatók.
- Vízgazdálkodás: Ha teheted, cseréld le a régi, szétmálló öntözőcsöveket minőségi, UV-álló rendszerekre, vagy ahol lehet, válaszd a mulcsozást szalmával és nyesedékkel. Ez utóbbi a vízmegtartásban is bajnok, és még a talajéletnek is kedvez.
Természetesen a cél nem az, hogy már holnap szabadulj meg mindentől, ami műanyag – lehetetlen is lenne. Inkább annak az elvnek vagy gondolkodásnak az elsajátítása a fontos, hogy a természetes megoldást választod a műanyaggal szemben, ha kínálkozik alternatíva.
Mondhatod, hogy mit számít a nagy egészhez egy valaki… Ám először csak te csinálod másképp, aztán a szomszédod, majd az egész utca – és szépen lassan egy komplett tömeg gondolkodása változik meg, ez pedig már valóban számít.
Nyitókép:Shutterstock
