
Ahogy az éghajlatváltozás miatt a viharok és árvizek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá válnak, a városok kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jelenlegi infrastruktúra gyakran nem bírja a megnövekedett terhelést, így sok helyen kórházak, iskolák, lakónegyedek és a közlekedés is veszélybe kerülnek már a heves esőzések miatt.
A városok nemcsak biztonságosabbá, hanem szebbé és élhetőbbé is válhatnak, ha nagyobb teret adnak a természetnek az éghajlatváltozás kihívásaira reagálva. Fák ültetésével, zöldterületek létrehozásával és olyan megoldásokkal, amelyek természetes módon szívják fel a csapadékvizet ez tökéletesen megvalósítható. A zöldterületek ráadásul nemcsak elnyelik a vizet, hanem hűtik is a várost, ami a nyári hőhullámok idején életmentő lehet.
Alapvetően fontos, hogy a jövőbeni építkezéseket ne árvízveszélyes területekre tervezzék. Sokkal olcsóbb és hatékonyabb megelőzni a bajt, mint utólag áthelyezni vagy megemelni a már meglévő épületeket. A világon már működnek olyan látványos példák, amelyek nemcsak a víz elvezetésére szolgálnak, hanem közösségi térként is működnek. Hollandiában például egy teret úgy alakítottak ki, hogy az esővízgyűjtő tavak sportpályaként is használhatók legyenek, Kuala Lumpurban a vízelvezető alagutak árvíz idején víztározóvá alakulnak, de máskor közlekedésre is alkalmasak.
A jövő városai olyan helyek lehetnek, ahol a természetes és épített környezet kiegészítik egymást, és ahol a parkok vagy közlekedési csomópontok nemcsak funkciót, hanem természetközeli élményt is nyújtanak. Egyes becslések szerint minden megelőzésre költött dollár akár hat dollár katasztrófa utáni kiadást takaríthat meg. Ezért egyre sürgetőbb, hogy a városok most cselekedjenek – a lehetőségek ugyanis egyre drágábbá válnak.
Forrás: accuweather.com
Nyitókép: Pixabay