
A körforgásos gazdaságra való átállás mostanra nem pusztán lehetőség, hanem kényszer. Ebben pedig nemcsak a klímakatasztrófa megfékezése a kényszerítő erő, hanem a nyersanyagok hiánya is. A műanyag újrahasznosítása azonban más lapra tartozik.
A műanyag az emberiség felemelkedésének egyik fontos pillére. Bár tudjuk, mennyire káros a környezetre, nem tudunk lemondani róla, ez mostanra teljesen egyértelmű. Az újrahasznosítása pedig siralmasan alacsony.
A világ 2023-ban mintegy 414 millió tonna (!) műanyaghulladékot termelt. Ez a szám kimondhatatlanul elkeserítő, főleg akkor, ha azt is hozzátesszük, hogy ennek a mennyiségnek csupán 10%-a került újrahasznosításra. Igaz, hogy a megfelelő akarat is hiányzik, de a műanyagok újrahasznosítása nem olyan egyszerű feladat. Egy jelentős hányaduknál a kémiai összetétel az akadály, más hatalmas mennyiségeknél pedig a szennyeződés. A KIT azonban most egy új megoldás finisébe érkezett.
A KIT, vagyis a Karlsruher Institut für Technologie több területen is igen hatékony újrahasznosítási eljárásokat dolgozott ki, most pedig a műanyagok kémiai újrahasznosítása van terítéken. Tapasztalataikat a szakemberek ezen a területen is jól tudják kamatoztatni, így pedig elérhető, hogy az újrahasznosítás folyamatából eddig kieső műanyagokat kémiai úton bontsák, a szennyeződéseket eltávolítsák és végül a műanyagok alapanyagaiként állítsa újra munkába, hozzák vissza a körforgásba a műanyaghulladékokat. Erre egyre nagyobb szükségünk van, hiszen a növekvő mikroműanyag szennyezés bizonyítottan támadja az emberi egészséget is.
Nyitókép: Deemerwha studio / Shutterstock