Április 19. Péntek, Emma

Kidobjam, vagy ne dobjam - az élelmiszerpazarlás mérséklése elképesztően sok pénzt hozhat fejenként is!

Zöld zóna
2023. szeptember 25. 08:00
null

Elkeserítő tény, hogy miközben a világ egyik fele éhezik, a másik olyan élelmiszer pazarlással él, hogy az megdöbbentő. Csak az EU-ban 2020-ban egyetlen év alatt 59 000 000 tonna (!) élelmiszer került teljesen feleslegesen a kukába. Ez fejenként éves szinten 131 kg...

OK, az élelmiszerek kukába kerülésének lehetnek olyan okai is, amik rajtunk, egyszerű embereken kívül állnak. A csomagolási hibák, az éttermek adagjai és hasonlók, de sajnos tény, hogy az élelmiszerpazarlás mintegy 59%-a a háztartásokhoz, azaz egyszerűen hozzánk kötődik. Az okok sem nyakatekertek, teljesen hétköznapiak: nem jól terveztük a bevásárlást, és ránk romlik az élelmiszer, rosszul értelmezzük az eltarthatóságot, nem elég gusztusos a maradék, vagy éppen már dugig vagyunk az idénygyümölccsel, és ezért az megrohad a tálban - megrohasztva minden körülötte lévő gyümölcsöt is...

Hazánk azért valamivel jobban áll az egy főre jutó pazarlásban, mint az EU átlag, hiszen 2020-ban az éves egy főre eső élelmiszerpazarlás 65 kg volt. Ez összességében mintegy 635 ezer tonna kidobott ételt jelent, ami még így is rettenetesen sok, főleg, hogy egy kis odafigyeléssel 25 kg-nyi étel menthető lenne fejenként. Ha ez nem is, az mindenképpen motiváló, hogy ez 35 000 forint körüli összeg megtakarítását eredményezné éves szinten, fejenként. Egy négytagú család esetében - ahol ugye csak két embernek kéne jobban megterveznie a bevásárlást és a főzést - ez éves szinten 140 000 forintos megtakarítást eredményezne.

Sőt! Akár még többet, hiszen abban az esetben, ha mindenki odafigyelne, akkor kevesebb élelmiszer kerülne a kukába, ergo kevesebbet is vásárolnánk, ez az árak csökkenését eredményezné, azaz az, amit tényleg megeszünk ráadásul olcsóbb is lenne. A kezdeményezés nem új, az EU 2030-ra 41%-kal kívánja csökkenteni az élelmiszerpazarlás mértékét, ez pedig a klímának is nagyon jó hír! Egyrészt nem termelnek a termőföldek feleslegesen, a feldolgozóipar, a szállítás, tárolás, miegymás sem lesz teljesen hiábavaló a kidobott ételek után és nem utolsó sorban a hulladék sem ereget üvegházhatású gázokat a légkörbe. Összességében ez a bizonyos 41%-os pazarláscsökkentés mintegy 108 000 000 tonna üvegházhatású gáz kibocsátásától kímélné meg az emberiséget.

Képek és lead kép: shutterstock

maradékhulladékélelmiszerpazarlásüvegházhatású gáz