Lassan ugyan, de azért kezdjük megérteni: hiába költözünk a városokba, betonozzuk le a környezetünket és nyírunk minden egyes négyzetmillimétert tökéletesen egyformára, akkor sem élhetünk a természet nélkül, hiszen annak részei vagyunk.
A tökéletesre nyírt gyepek és az örökzöld falak ideje lejárt, itt az ideje felismerni, hogy a környezetünkben lévő növényeknek messze nem csak díszértékük van. Minden egyes virág, minden fa és zöldterület egy-egy élettér, mely jelentős mértékben járul hozzá a biodiverzitáshoz, melynek hiányában az ember sem sokáig tengeti mindennapjait a bolygón!
A városokban kialakított, úgynevezett “méhlegelők” nagyon sok ember számára nemszeretem részek. Így ugyanis nem olyan rendezett, nem olyan geometrikus a környezet, a “gaz” pedig rengeteg rovart is odavonz, ami ugye senkinek sem jó. Nos, az életünk a rovarok nélkül még csak nem is lehetséges, ráadásul végre meg kell értenünk: a természet nem rendezett és nem geometrikus, a csodálatos, tarka látszólagos káosz, amiben azonban nagyon is jól felépített és érzékeny rendszerek működnek. Minél több ilyen rendszer vesz minket körül, annál egészségesebbek és boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak lehetünk.
Ennek megfelelően a méhlegelők száma is gyarapodik, Szegeden idén megduplázódik. Persze az ember nem is lenne önmaga, ha a természetet pusztán saját jogán engedné vissza a városokba. A kutatók vizsgálják, milyen hatással van a dúsabb, magasabb és jobb vízmegtartó képességgel rendelkező méhlegelő a város klímájára, a biodiverzitására, illetve azt, milyen anyagi hasznai vannak az ilyen területeknek. Ezek a kutatások segíthetnek abban, hogy egyre több város egyre több területe kaphassa vissza természetes élőlényeit, melyek a mi életünket is színesítik, gazdagítják és élhetőbbé teszik.
képek és lead kép: shutterstock