Rovarok a tányéron - nem újkeletű, már rég fogyasztjuk őket itthon is

Hatalmas a felháborodás a rovarok élelmiszerként való alkalmazása miatt. Ez ugyan szükségszerű és elkerülhetetlen lépés, hiszen az állati fehérje ezen forrása sokkal fenntarthatóbb az eddigiekhez képest, de sokakat kiakaszt. Még akkor is, ha nem magát a sáskát találják majd az élelmiszeres zacskóban, hanem pusztán a hozzáadott állati fehérje eredete lesz más.

A hazai tiltakozás és a jogszabályi előírás, hogy ezentúl fel kell tüntetni, ha rovarokat használnak a gyártás során kissé fals, hiszen eddig is ettünk rovarokat, még ha ezzel nem is voltunk tisztában. És most nem arról van szó, amikor este - éjjel valaki véletlenül lenyel egy pókot, vagy biciklizés közben egy legyet.

Sokak számára lehet ismerős az E120. Ez az adalékanyag az epres joghurtokban, vegán “húskészítményekben”, nyalókákban és számtalan más helyen megtalálható. Míg csak E120-ként hivatkozunk rá, nincs is vele gond, színezőanyag, élénk piros színnel, mely egyáltalán nem veszélyes a szervezetre.

Ha azonban az E120-at lecseréljük az eredeti nevére, akkor döbbenten vesszük tudomásul, hogy mi bizony bíbortetűt eszünk. De fogyasztjuk a Laccifer lacca nőstényeiből nyert nedvet is, mely a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is számos ponton kerül felhasználásra. Szóval a rovarok részét képezik a táplálékláncunknak már igen rég, csak erről nem szeretünk tudomást venni.

képek és lead kép: shutterstock