A modern élelmiszertermelés igyekszik kiküszöbölni az időjárási anomáliákat, melyek az élelmiszer-biztonságot veszélyeztetnék. Ennek egyik jól bevált eszköze az üvegház, ám sajnos az egyre emelkedő átlaghőmérséklet itt sem tűnik el nyomtalanul.
kép: pveurope.eu
Az üvegházak és fólia sátrak belsejében is megemelkedik a hőmérséklet, ami a növényeknek nem kedvez, ellenben a betegségeiknek és a kártevők szaporodásának annál inkább. Ezt a helyzetet oldhatja meg az úgynevezett agrofotovolatikus megközelítés. Igen, jól érzi, itt a mezőgazdaság és a napelemes energiatermelés kombinációjáról van szó.
Nem egy kifejezetten bonyolult elképzelés, tulajdonképpen az üvegházak “árnyékolását” oldják meg a megfelelő szögben és helyközökkel elhelyezett panelek segítségével. Ezzel két legyet is lehet ütni egy csapással, hiszen az üvegházak belső hője jól szabályozható, ráadásul ehhez az energiát önmaguk termelik meg - sőt, még extra mennyiséghez is jutnak. Ráadásul így nem kell a fotovolatikus rendszerek számára értékes területeket kisajátítani.
kép: greenclimate.fund
Az látszik, hogy áramtermelés szempontjából ez jó megoldás, de mi a helyzet a terményekkel? A Sun’Agri nevű francia vállalat, mely agrofotovolatikus rendszerekre specializálódott a napokban tette közzé egy 2020-as kísérlet hivatalos adatait. A kísérlet során a fent említett módszerrel padlizsánt termesztettek mintegy 2500 nm-en, és az eredmények lenyűgözőek. A termés ugyanis nem csak nagyobb és dúsabb lett, hanem összességében a terméshozam 300 kg-al növekedett, ami hatalmas teljesítmény!
kép: migal.org.il
A padlizsán mellett a cég kibővítette a kísérleti növényeinek körét, és már maga mögött tudhat sikeres teszteket például a szőlővel is – vagyis a rendszer nem csak a fólia sátrak világában állja meg a helyét. Tekintve az egyre növekvő népességet, illetve az energiaéhség növekedését, az agrofotovolatikus rendszerekben hatalmas potenciál rejtőzik!
lead kép: shutterstock