Hallott már róla, hogy november 1-én van a veganizmus világnapja? Pedig igen, 1994 óta, amikor is a Vegán Társaság fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték. Lehet szeretni és lehet utálni is ezt az irányzatot, de tény, hogy egyre több követője van világszerte.
A vegán életmód egyik alappillére, hogy a követői nem vesznek magukhoz semmilyen állati eredetű táplálékot. Azaz a tojás, a sajt, tej, joghurt, de sokaknál még a méz is tiltólistás. Az életmód követésének számos előnye van, mind a bolygóra, mind pedig saját egészségünkre nézve. A sokkal több gyümölcs és zöldség fogyasztása igazán jót tesz a szervezetnek, jobban alszunk tőle, energikusabbak leszünk. A növényi étrend szükségtelenné teszi az állattenyésztést, mely már önmagában is sokat javít a klímakatasztrófa állapotán, de emellett termőterületeket (takarmánynövények) és legelőket is felszabadít, vagyis az erdőirtásokat is vissza lehet vele fogni.
Tény azonban, hogy a növényi táplálékból többet fogyasztunk, és a bolygó 8 milliárd lakosának élelmezése ilyen módon nehezen megoldható. Azzal is tisztában kell lenni, hogy az állati eredetű táplálék számos olyan anyagot is tartalmaz, melyek pótlása a növényekből nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg. Példának okárét ilyen a vas, mely a húsokból lényegesen jobban hasznosul a szervezetben, mint például a kifejezetten magas vastartalmú spenótból - nem véletlen, hogy a vegán és vegetáriánus emberek közt gyakoribb a vashiány. Persze ez korrigálható megfelelő étrend-kiegészítőkkel.
A világnak azonban nem az a célja, hogy mostantól mindenki legyen vegán. A cél sokkal inkább az, hogy megmutassák, igenis lehet hús és állati eredetű termékek nélkül is egészségesen élni. Ez pedig remélhetőleg ösztönzi a többi embert arra, hogy fogják vissza a húsfogyasztásukat. Ha hetente csak egy, maximum két napon vennénk magunkhoz állati eredetű táplálékokat, az rendkívüli módon segítené a klímakatasztrófa elleni küzdelem ügyét - igaz, a mezőgazdaságra hatalmas terheket róna.
képek és lead kép: shutterstock