A nagyüzemi növénytermesztés nehezen hasonlítható össze a saját kertben, vagy akár egy nagyobb birtokon végzett “termeléssel” ennek oka egyértelműen a méretekben és persze a haszonban rejlik. Nagyüzemi növénytermelés pedig a világon jelenleg elenyészően kevés helyen valósulhat meg növényvédő vegyszerek nélkül.
A vegyi szennyezés az élelmiszereken is meglátszik, ami nem kicsit aggasztó. Ezek a szerek - legalábbis a legkárosabbak - már kis dózisban is igen veszélyesek lehetnek, és a gyümölcsök és zöldségek zömén megtalálhatóak nagyobb mennyiségben is. Ennek hatására 2009-ben az EU jogszabállyal igyekezett megtiltani bizonyos növényvédők használatát - bár a szabályozás elég megengedőre sikerült - és alternatív megoldások felé terelni a gazdaságokat.
A Pesticide Action Network szervezet a növényvédő szerek ellenében a fenntartható alternatívákért küzd, és most a kormányok által 2011 és 2020 között vizsgált gyümölcsminták eredményeit elemezve rámutatott arra, hogy az elmúlt 10 évben a növényvédő szerek maradványainak szennyezése a gyümölcsökön megduplázódott. A forgalomba kerülő európai körte 49%-a, az alma 34%-a vagy éppen a szilva 29%-a tartalmaz olyan növényvédőszer-maradékokat, melyek komoly betegségek kialakulását segítik elő. Ezek többek közt a rák, a születési rendellenességek, a meddőség vagy éppen a szívbetegségek.
Az alapvető gondot a szervezet szerint a lobbi jelenti. A vegyipari óriásvállalatok szorosan és jelentős profitot termelve működnek együtt a kormányokkal, ezzel felvenni a harcot pedig nagyon nehezen lehet. Még akkor is, ha az adatok nagyon egyértelműen mutatják, hogy a növényvédő szerek ilyen arányú alkalmazása sokkal többet árt, mint használ, még az anyagi ráfordításokat tekintve is, hiszen az egészségügyre gyakorolt hatások elképesztően nagyok.
lead kép: shutterstock