A műanyagot a lehető legtökéletesebben igyekszünk kiiktatni az életünkből. Ennek oka a rendkívüli környezetterhelés, melyet ez az anyag eredményez. Megalkotásakor a cél az volt, hogy tartós legyen, és ezzel némileg túlteljesítettek a szakemberek.
A műanyagok lebomlási ideje akár több ezer év is lehet, addig csak aprózódással lehet számolni, ez pedig elképesztő terhelést jelent. Még akkor is brutális a környezetre gyakorolt hatás, ha az adott műanyag mondjuk 300-500 év alatt lebomlik, vagyis az a jó műanyag, ami el sem készül!
Kivéve persze ha a cél az, hogy valóban olyan eszközt hozzunk belőle létre, melyet technikailag addig használunk, ameddig csak lehetséges, és nem hajigáljuk szerteszét. Alapvetően a műanyag helyett jobb a fát használni, de a fának hátrányai is vannak. Egy zsaluzat készítésénél például számolni lehet azzal, hogy a fa nem használható fel túl sokszor, vagyis kárba vész, hiszen tüzelőanyagnak sem igen alkalmas, egy kerti sütéshez sem lehet használni a vegyszerekkel átitatódó anyagot. Itt jöhet a képbe a műanyag.
Létezik olyan zsaluzat, mely bár műanyag, ezzel együtt mégis környezet-barátabb megoldás, mint a természetes fa. Ennek oka kizárólag abban rejlik, hogy számtalan alkalommal fel lehet használni, hiszen nem megy tönkre, nem kopik meg, nem hajol el, mint a fa. És bár tény, hogy ez a műanyag sem bomlik le egykönnyen, ez a tulajdonsága ebben az esetben hasznos is lehet. A zsaluzat alakítható, vagyis számtalan formációban használható, így technikailag mindegy, milyen házat, munkát álmodtunk meg, arra alkalmas lesz, és az építkezés ökolábnyoma ezzel csökkenthető.
A beton - bár nem éppen környezetbarát megoldás - egyelőre nem igazán hagyható ki az építkezésekből. Képesek vagyunk több emeletes felhőkarcolókat is megépíteni mondjuk bambuszból, de az alap ebben az esetben is a beton marad, és amíg a beton van, addig a zsaluzatra is szükség lesz, így nem baj, ha erre már nem pazarlunk fát az amúgy is véges és nagyon értékes készletekből!
képek és lead kép: shutterstock