A megfelelő növényt a megfelelő helyre - nem mindig a fásítás a legjobb a klímakatasztrófa ellen

A növénytakaró növelése a csodaszer a klímakatasztrófa ellen. Legalábbis az egyik, de mindenképpen szükségszerű. Azonban érdemes tisztázni, hogy ez nem egyenlő a fásítással!

A növényzet minden formája képes a CO2 megkötésére, vagyis mind hasznos a klímakatasztrófa elleni küzdelemben. Azonban gondolni kell az erdősítés hátrányaira is, melyet sokszor nem teszünk meg. Félreértés ne essen, mindenképpen növelni kell a zöldterületek nagyságát, de ez nem feltétlenül fákat jelent.

Figyelembe kell venni az adott terület lehetőségeit is. Ha ugyanis a fásításhoz a talaj előkészítése is szükséges, az bizony energiát igényel, CO2 kibocsátással jár. Ha a fákat azután öntözni és gondozni is kell, az megint erőforrásokat von el, tulajdonképpen egy ott nem életképes közösséget tartunk fenn mesterségesen. És ha ezt tesszük, akkor ráadásul az ökoszisztémákat sem vesszük figyelembe.

A gyepes területek megkötő képessége is hatalmas, és sok helyen őshonosak hazánkban. Az ilyen területekre fákat telepíteni rossz ötlet, inkább a gyepeknek kell helyet biztosítani. Itt is figyelni kell azonban arra, hogy őshonos növényekkel dolgozzunk, hiszen ez alapfeltétel az ökológiai egyensúly fenntartásához.

A növényzet telepítése akkor jelent tényleges segítséget, ha az önfenntartóan képes azután megmaradni. Teljesen mindegy, hogy erdőségről, bozótosról, nádasról, vagy akár gyepes területekről van szó. Minden esetben az őshonos növények ültetését szorgalmazzuk, és törekedjünk arra, hogy az itt honos állatok számára is ideális élőhelyet teremtsünk. Ez az igazi recept a klímakatasztrófa ellen, vagyis a helyreállítás, kibővítés, nem pedig a sokszor csak a facsemeték halálát eredményező, körültekintést és fajismeretet mellőző ültetési akciók.

képek és lead kép: shutterstock