A koronavírus-járvány nagyon sok ponton befolyásolta kellemetlenül az életünket. Nem csak a lezárásokról van szó, vagy arról, hogy tesztet kell csinálni az országokba való belépés előtt, hanem a maszkhasználatról is.
Bár jelentek meg tanulmányok arról, hogy vonzóbbnak látjuk az arcot, ha azt maszk fedi, a légzés biztosan könnyebb, ha nem. Ráadásul a maszk sokak számára bezártság érzést és béklyót is jelent, vagyis nem igazán kedveljük.
Az omikronnal kapcsolatosan pedig az a nehézség is adódott, hogy nagyon sok helyen javasolták, hogy inkább az eldobható maszkokat részesítsük előnyben a moshatóakkal szemben. Sajnos ez döbbenetesen nagy környezetszennyezéssel is jár, hiszen, ha naponta három - négy maszkot is elhasználunk, a pandémia több, mint 600 napja alatt, akkor elképesztően nagy számokat kapunk (igaz, ezen időszak alatt nem mindig és nem mindenhol volt kötelező a maszk használata).
Érdemes tisztázni, hogy az egyszer használatos orvosi maszkok műanyagból készülnek, vagyis a természetben a lebomlási idejük több száz év is lehet. Csak érzékeltetés miatt: 2011-ben a 3M vállalat egymaga 2,1 milliárd maszkot gyártott le, melyek természetesen idővel mind a kukában, vagy inkább mellette landoltak. És ez csak egyetlenegy vállalat egyetlen országban...
A maszkok milliárdjai pedig jó esetben a kukába és a szeméttelepre, rossz esetben a természetbe, az óceánokba kerülnek. Igazából egyik helyen sem vagyunk képesek megfelelően kezelni őket, de azzal, ha elhajítjuk az utcán, több gond is van. Egyrészt a vizuális szennyezés, mely azt hozza magával, hogy még több maszkot hajigálunk el. Sokan érzik úgy, hogy ha már valaki előttük eldobta az utcán a maszkot, akkor már ők maguk sem tesznek olyan rosszat ezzel.
A másik, még ennél is nagyobb baj, hogy ha a maszk egy fertőzött személy száját és orrát takarta, az eldobás után még viszonylag hosszú ideig fertőzésveszélyes lesz az anyag, vagyis azok is veszélybe kerülnek, akik a környezetet óvni szeretnék, ezért az eldobált maszkokat a kukába teszik...
képek és lead kép: shutterstock