A hamis banán jelenthet kiutat az éhezésből Afrikában?

A klímakatasztrófa egy sor olyan folyamatot indít el, melyek önmagukban is képesek lehetnek arra, hogy az emberiség végét hozzák magukkal. Ezek közül az egyik legdurvább az ökológiai rendszerek összeomlásán keresztül jelentkező kiterjedt és megoldhatatlannak látszó élelmezési válság.

Ez leginkább a fejletlenebb régiók számára jelent komoly kihívást már most is. Sok kultúrnövény ugyanis, melyeket igen nagy mennyiségben termesztenek most is Afrika-szerte, erősen érzékenyek. Sem a vízhiány, sem pedig az emelkedő hőmérséklet nem segít ezeknek a növényeknek, és terméshozamuk már most is csökkenést mutat sok esetben, várhatóan pedig ez tendenciálisan lesz jelen.

Azonban most felcsillant némi reménysugár, méghozzá egy olyan növény formájában, mely már régóta táplál mintegy 20 millió embert Etiópiában. Ez a növény az enset, vagy hamis banán, melyet Etiópián kívül nem is igazán ismernek, holott igencsak jó szolgálatot tesz. Nem a gyümölcse, mivel az nem ehető, hanem a szára és a gyökere, melyből kása és kenyér is készíthető. Mivel nagyon jól alkalmazkodik, a szárazságot és a szélsőséges meleget is tolerálja, így már most is az éhezés elleni fának hívják, a közeljövőben pedig mintegy 100 000 000 ember számára jelenthet kiutat az éhezésből!

Az enset azonban még egy dologra alkalmas, rámutatni arra, hogy mennyire kevés lábon állunk, ha az élelmezésünk a kérdés. Jelenleg az elfogyasztott kalóriák mintegy fele köthető összesen három növényhez, a kukoricához, a búzához és a rizshez. Vagyis ha ezek termesztése valamiért csorbát szenved, esetleg elbukik, az kiterjedt éhínségeket okozna szerte a világban. Itt az ideje megérteni, hogy minél több lábon állunk az élelmezésben, minél szélesebb spektrumát fogyasztjuk a növényeknek, annál nagyobb biztonságban lehetünk. Emellett persze arról se feledkezzünk meg, hogy ez az egészségünknek is nagyon jót tesz. A hajdina, a köles a lencse és sok más élelmiszer az utóbbi években szép lassan felértékelődik, vagy inkább visszatér a köztudatba, ezzel a termesztés is veszíthet monokulturális jellegéből, ami pedig a biodiverzitás növekedését is magával hozhatja.

képek és lead kép: shutterstock