120 millió mikroszál/év - ennyi terhelést ad a levegőnek egyetlen szárítógép

A mikroműanyagok kapcsán rendszerint a vizet, vagy a földet szoktuk emlegetni. De sajnos a levegőben is bőven van belőlük, és itt a “vándorlásuk” is jobban megoldott. Mivel a mikroműanyag a levegőben igazából szinte bárhova eljuthat, így nem csoda, ha az Antarktisz levegője, vagy a Mount Everest is tele van vele.

De honnan jönnek a mikroműanyagok? Azt tudjuk, hogy a műanyagokból dörzsölés hatására leválhatnak 5mm-nél kisebb szálak, melyek adott esetben a levegőben is megjelenhetnek. Na de ekkora terhelést jelentene az, hogy lóbáljuk a kezünket, vagy összeér a nadrágunk szára egy műszálas ruhában?

A kutatások alapján nem ez a baj, illetve de, csak nem a sétánk és mozgásuk. A probléma forrásai a műszálas anyagok és a praktikum. Ez éppen most, télen nagyon jól érthető. Amikor egy ruhába beleizzadunk, vagy koszos lesz, akkor ki kell mosni. A mosás után pedig meg kell szárítani. Ahol nincsen mosókonyha, ott ez a művelet sok helyet foglal napokig, arról nem is beszélve, hogy a szobában szárított ruha nyomán sokszor jelenik meg a penész is a falakon. Nosza hát, elő a szárítógéppel. Ezzel nincs penész, nincs akkora helyfoglalás, és a ruhák 3 órán belül szárazak és a szekrénybe is kerülhetnek újra.

A praktikumnak azonban ára van, ami jelen esetben komoly egészségkárosító hatással is rendelkezik, minden élőlényre nézve. A szárítógépekben az anyagok dörzsölése fokozott, viszont a szűrőik nem alkalmasak arra, hogy felfogják az így elszabaduló mikroműanyagokat. Ennek megfelelően az Environmental Science & Technology Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint egyetlen ilyen gép 120 millió mikroműanyag szálat bocsát ki évente. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy ezek a gépek rendszerint zárt, viszonylag kis térben működnek, akkor máris láthatjuk, hogy komoly gonddal nézünk szembe.

A megoldás azonban nem a szűrőkben rejlik – de persze ezen is dolgoznak a szakemberek, csakhogy mi lesz a mikroműanyagokkal, mikor a szűrőt tisztítani kell? A szennyezés és egészségkárosítás megállításának kulcsa a ruhaipar kezében van – ezen keresztül tulajdonképpen a miénkben. A műszálas anyagok elkerülése a cél, hiszen bár a pamut is hasonló mennyiségű mikroszálat ad a levegőbe, ezeket az élőlények képesek megemészteni, ráadásul lebomlásuk is gyors, vagyis terhelést nem jelentenek - legalábbis messze nem akkora mértékben, mint a műanyag mikroszálak.

képek és lead kép: shutterstock