A megújuló energiatermelés hatalmas előnye, hogy nem jár károsanyag-kibocsátással. Érdemes ezt az összefoglaló nevet használni, és nem kihegyezni a kérdést a szén-dioxidra, mert bár ennek a gáznak a túlzott kibocsátása eredményezi a gyorsuló klímakatasztrófát, azért a többi káros anyagról sem kellene megfeledkezni.
Persze nem a szőrszálhasogatás miatt fontos, hogy mégis milyen anyagok szabadulnak fel, hanem azért is, mert ha a cél az, hogy mérsékeljük a kibocsátott káros gázok mennyiségét, akkor a biomassza-üzemek is felvehetőek az alternatív és tiszta energiatermelők sorába.
kép: M J Richardson
Adott egy fa, melyet biomasszává alakítanak égetés helyett. Ilyenkor a fát nem a tűz emészti el, és szabadít fel belőle számos szennyező anyagot, hanem baktériumok bontják le, és a végtermék, mely végül a levegőbe kerül a vízgőz és a co2. Innen adódik a kérdés, hogy hogyan is lehet tiszta energiaforrás valami, ami jelentős co2 kibocsátást generál?
Nos úgy, hogy a biogáz üzemben felhasznált fát pótolni kell. Ha pótoljuk, akkor megköti a co2-őt, mely a folyamat során keletkezik, vagyis a végeredmény, hogy a kibocsátás így nulla. Ez jó hír, de azt is tudjuk, hogy a fiatal fák messze nem kötnek meg annyi co2-őt mint idős rokonaik.
kép: Timothy Volk
A megoldás, ha olyan nemesítésű fajtákat keresünk, melyek nagyon gyors növekedésűek, és így már 1-2 éven belül felhasználhatóak lesznek, azaz a körforgás ígytökéletesséválik. Az pedig, amit a hazai szakemberek alkalmaznak és szeretnének tovább is fejleszteni még egy lapáttal rátesz a jóra. Olyan fajtákat, elsősorban füzeket, nyárfákat és akácfákat igyekeznek telepíteni, melyek a szikes talajon is remekül érzik magukat. Javítva ezzel a talaj minőségét is, biztosítva az energiát, és persze abban a 2 évben lakóhelyet is a környező állatoknak - rovaroknak, kisebb rágcsálóknak, stb.
lead kép: mottmac.com