Erdőgyűrűt kap Madrid

Mára több tanulmány is rámutatott arra a tényre, hogy sajnos a városok sokkal nagyobb mértékben szennyezik a környezet, mint azt eddig gondoltuk. A globális kibocsátás mintegy feléért ugyanis pusztán 25 nagyváros a felelős, vagyis a felelősségvállalásuk is sokkal nagyobb kell, hogy legyen.

Városi létforma

Tudjuk, hogy az urbanizáció folyamatos, vagyis a vidéki emberek a nagyvárosokban igyekeznek jobb megélhetést találni. A vidékre visszaáramlás sokkal kisebb, ráadásul hazánk az urbanizáció terén sajnos nagyon is élen jár, hiszen területét tekintve Európában az egyik leginkább városiasodott ország. Eddig területéből nagyjából két teljes megyényit beton fed, ami nagyon nem jó arány...

kép: Madrid City Hall

A városokban ugyanis a károsanyag-kibocsátás mellett az élet is egyre nehezebb, tulajdonképpen a városok maguk válnak élhetetlenné. Hogy miért? A szélsőségessé váló időjárás velejárói a városokban erősen vannak jelen. Nem csak azért, mert nincsen elég növényzet és szabad földfelszín, amely például beinná az esővizet, hanem azért is, mert a hősziget-hatás itt erősen érvényesül. A sok betonozott felület elképesztő módon képes felhevülni, majd éjjel, mikor jönne a kánikulában az enyhülés visszapumpálják a meleget a környezetükbe.

Madrid más úton

A legtöbb nagyváros igyekszik tenni valamit azért, hogy élhetőbbek lehessenek. Madrid sincsen ezzel másképpen, de azért szeretne túllépni azon az elképzelésen, hogy a város járműforgalmát csökkenti jelentősen. Ez ugyan elkerülhetetlen lépés, de itt nem lehet megállni.

A környezetvédelemért felelős városi tanácsos, Mariano Fuentes bejelentette, hogy egy zöld falat, egy 75 kilométeres városi erdősávot alakítanak ki Madrid körül. Ráadásul nem csak a várost körülölelő gyűrűről van szó, hanem azokat a szabad területeket is erdősítik, melyek az utak és az épületek között vannak.

kép: resoilfoundation.org

Hogy félreértés ne essen, itt most nem parkokról van szó, hiszen azok fenntartása a vízgazdálkodás szempontjából igencsak bajos, és mivel a víz óriási kincs, így nem is ebben az irányban gondolkoznak a vezetők. Erdősítésről van szó, mely egy hatalmas területet érint, és fenntartása minimális energiát igényel, hogy a rendszer idővel teljesen önfenntartó lehessen. És hogy ennek mi az értelme?

175 ezer tonna co2 elnyelése évente! Plusz természetesen nem szabad megfeledkezni az árnyékolásról, mely a hősziget-hatást mérsékli jelentősen, hiszen egy fa árnyékában alapból 2°C-kal hűvösebb van, és ha ráadásul az aszfalt és a házfalak sem melegednek fel nagy mértékben, akkor a számok is sokkal nagyobbak lehetnek. Tisztább lesz a levegő, hiszen a szálló port is megszűrik a növények, és az emberek közérzetét is nagyban javítják a fák, erdők. Ezen az irányon elindulva pedig egy valóban élhető városi környezetet lehet teremteni, amire óriási szükség is van!

lead kép: Felipe Gabaldón - wikipedia