A klímamodellek nem számolnak azzal, hogy a városok más szabályok szerint működnek

A klímamodellek megmutatják nekünk, hogy mire számíthatunk a közeli vagy éppen a távoli jövőben a Földön. De van egy kis bibi, miszerint a klímamodellek azt a területet veszik figyelembe, ami a leg dominánsabb a bolygón, és nemazt, ahol egyre és egyre több ember lakik.

Városok és a vidék

A klímamodellek értelmezése a vidékre, pontosabban a nem zsúfolt, betonnal elárasztott területekre vonatkozik. Kicsit egyszerűbben megfogalmazva: a város lényeges eltéréseket mutat aadott összetevőkben a vidéktől, mely összetevők jelentősen befolyásolják, mit jósolnak a klímamodellek.

kép: Antonie Robertson - The National

Példának okáért a hősziget hatás csak a városokban értelmezhető, mivel csak itt van hozzá elegendő aszfalt és beton, ami ugyan nem jó, de igaz. Vagyis a most ismeretes klímamodellek nem egészen mutatják meg azt a helyzetet, ami a városokra vár a jövőben.

Városi klíma

Jelenleg a világ népességének mintegy fele él városokban, azaz közel 4 milliárd ember. A városok azonban a teljes bolygó felszínének mindössze 3%-át teszik ki, vagyis a klímamodellek nem tudják pontosan megmutatni, hogy mi vár ezekre a különlegesadottságúkörzetekre. Egy friss tanulmány ugyanis rámutat arra, hogy a városok számára a klímakatasztrófa tartogat minimum egy plusz veszélyt, ez pedig a páratartalom drasztikus csökkenése.

A túl száraz levegőben nem csak a betegségek kialakulási esélye nő meg, de a por jelentette kihívás is erősödik, számos más környezeti és biológiai összetevővel együtt. Mióta tényként kezeljük a klímakatasztrófa folyamatát a szakemberek azóta szajkózzák, hogy a megoldásban elképesztően nagy szerepe van a növénytakarónak, ami a városok esetében fokozottan igaz. Ezzel szemben sajnos nagyon sok helyen nem a városi zöldterületek növelése van terítéken, hanem a térkövezés, betonozás, a parkok csökkentése, beépítése.

kép: Ed Schipul.

Természetes, hogy a rövid távú megtérülés sokszor előtérbe kerül, ez ugyanis költséghatékonyabb, mint a zöldterületek fenntartása,takarítása, hosszabb távon azonban - és ez csupán páréventejelent – olyanáratkell fizetnie ezért a városoknak, melyet biztosan nem szeretnének, és a zöldítési lépések halogatása tetemes plusz kiadásokat is generál majd. A parkok és tetőkertek, de igazából minden zöld felület komoly gazdasági jelentőséggel bírhat, ha képesek vagyunk nem csak “gaz”-ként tekinteni ezekre a növényekre, hanem olyan tényezőkként, melyek javítják a levegő minőségét, ezáltal csökkentik a fenntartási költségeket, a fűtési és hűtési kiadásokat, az egészségügyi problémákat - amikkel bizony milliárdokat lehet spórolni.

lead kép: consent.yahoo.com