Műanyaggalszembesülhetünk szinte mindenhol, ahol csak az ember megfordul. Sőt, most már ott is, ahol az ember csupán látogatóban járt, de a lábát sohasem vetette meg. A műanyag azonban nem csak rondasága miatt gond.
Nem csak ronda
Tudjuk, hogy a műanyagok nem bomlanak le valami gyorsan, sőt,egyes esetekbenegyáltalán nem. Fizikaiaprózódásonmennek keresztül, még végülmikroszemcsékkéntvándorlásba kezdenek a Földön. A túra érint mindent, amit csak el lehet képzelni: a tengerektől elkezdve a sivatagokon át egészen az emberi szervezetig. És hogy milyen romboló hatása lesz, azt egyelőre csak sejtjük, de az biztos, hogy mi húzzuk a rövidebbet a műanyaggal szemben.
kép:zermatt.ch
Kevesen tudják, de a tengerekben lévő műanyag nem csak azért káros, mert az ottani élőlények belegabalyodnak. A műanyagokból sajnos vegyi anyagok oldódnak ii, melyek hatást gyakorolnak az óceánok láthatatlan erdeire. Ezek egészen pontosanProchlorococcusbaktériumok nemzetségére, melyek a méreganyagok következtében elpusztulnak. Ezek a baktériumok pedig fontosabbak, mint hinnénk, mivel a Föld oxigénellátásának 10%-át adják.
Mi legyen vele?
A kérdés adott, és hathatós válasz még senki sem adott. Pedig ideje lenne, hiszen a jelenleg is az óceánokban lebegő műanyaghulladék mellett évente nagyjából 12 millió tonna plusz érkezik hozzájuk, ami ökológiai katasztrófát fog okozni, melybe mi, emberek is belebukhatunk.
Ma már egy skót üzletembernek hála a műanyaghulladék pelletté alakítható, így pedig a felhasználása is sokkal könnyebb. Ráadásul halálos tulajdonságai mellett sok jóval is rendelkezik, melyeket ki lehetne használni. Svájc is így látja ezt, és útépítésbe kezdett. Ebben az útban azonban bitumen helyett műanyag a kötőanyag.
kép:traffictechnologytoday.com
A felhasznált műanyagból már nem oldódik ki semmilyen más, káros anyag. Tökéletesen köt, hiszen nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szinténolajszármazékbitumen. Ráadásul így egy olyan problémát is orvosolni lehet, mely lassan megfojt minket.
És a slussz poén: a műanyag használja az aszfaltnak lényegesen nagyobb rugalmasságot biztosít. A bitumennel ellentétben a műanyag képes arra, hogy ellenálljon a Svájcra jellemző téli -20°C-nak és a nyári 30°C-nak isanélkül, hogy töredezne. Kevesebb kátyú, kevesebb karbantartás, hatalmas mennyiségű elnyelt műanyag. Az út egyelőre várakozásokon felül teljesít, így remélhetőleg világhódítóhadjáratbais kezd majd.
lead kép:traveldailymedia.com