Együnk, de ésszel

Egy globális probléma, mely a fejlett világból indul ki. Igen, ez az élelmiszerpazarlás, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Azonban nehezen értelmezhető, mekkora is a gond, mivel eddig “csak” a kidobott élelmiszerrel foglalkoztunk, azt nemmonitoroztasenki, hogy mennyi a valós pazarlás.

Eszünk és eszünk és eszünk

A fejlett világban az élelmiszerek egy jelentős része kárba megy. Ez többnyire azt az élelmiszert jelenti, amit a vásárló megvesz, hazavisz, majd kidob. Ennek oka a túlvásárlás is lehet, de az is, hogy maradék keletkezik az étkezések után, amit már nem eszünk meg, és megy a kukába. Ezzel csak az a gond, hogy ezt a mennyiséget meg is kell termelni, és mivel a világ túlnépesedett, azélelmiszer termeléshezpedig erdőketirtanak, nagyon nem mindegy, kidobjuk-e az ételt, főleg a klímakatasztrófa tükrében.

kép:laws.com

Mivel megveszik, így a gazdák örömmel meg is termelik, nem baj, ha erdők vesznek oda, de jelenleg a fejlett világ 222 millió tonna élelmiszert zúdít a kukába - jobb esetben a komposztra -, melyért sok helyen ölni is képesek lennének, és amiért állatok milliói fizettek az élőhelyükkel.

Egy olasz tanulmány azonban egy kicsit szélesebb képet nézett, és más befolyásoló tényezőket is beleszámolt a már így is döbbenetes adatba.

Iszonyatos mennyiségbenpazarlunk

Az élelmiszerpazarlásnak globális következményei is vannak, hiszen az esőerdőket is a termelés miatt irtják, a műtrágyázás is a növekvő igények kielégítése miatt szükséges. Ezek azonban jelentősen befolyásolják Földünk mindennapjait, hozzájárulva, generálva a klímakatasztrófát, előrevetítve egy olyan világot, melyben nincs helye másnak, csak a termelésnek.

kép:time.com

Az olasz kutatás az eredeti 222 millió tonnás pazarlást nem tartotta helyesnek. Hiszen ez csupán azt az élelmiszer mennyiséget mutatja, melyet kidobunk. Sajnos azonban a világon jelenleg 1,9 milliárd ember elhízott a WHO adatai szerint. Az elhízás a felesleges kalóriák eredménye, vagyis a feleslegesen elfogyasztott ételé, amit szintén pazarlás, hiszen egyszerűen nincsen rá szükségünk. Sőt, komoly gondokat is okoz a szervezetben, hiszen az IR, a cukorbetegség, a meddőség és számos más betegség is kötődik hozzá. Ha pedig az eredeti adathoz hozzászámoljuk a túlevés miatti pazarlást is, akkor megkapjuk, hogy a világon évente 144 gigatonna élelem megy veszendőbe. És ez még nem mutatja meg azt az erőforrás mennyiséget, energiát, vizet,vegyszereket, melyeket az előállításra vagy éppen a betegségek kezelésére fordítunk.

lead kép:weforum.org