Tönkre tesszük a folyóinkat is

Az áradások növekedése és gyakoribbá válása nem is kérdéses. Mára megismerkedhettünk a talán kevésbé ismert fogalommal, a villámárvízzel is, sőt, nem csakmegismerkedtünkvele, hanem sajnosmindennapjainkrészévé is vált.

Folyók, és ami mögöttük van

A probléma jóvalszerteágazóbb, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyanis amellett, hogy a víz kiönt, a folyók maguk is jelentősen sérülnek. Ebbe belejátszik a megnövekedett víztömeg is, de természetesen az igazi gondot mi, emberek okozzuk, ráadásul egy olyan anyag kitermelésével, amiről nem is gondolnánk, milyen fontos.

kép:indiamart.com

Ez pedig nem más, mint a homok, melynek készletei a világon vészesen fogynak, kitermelése nincs szabályozva, és azt sok helyen maffiák végzik. A homok említése kapcsán azonban tisztázni kell egy dolgot: miért is fogy olyan gyorsan?

A kérdés jogos, hiszen rendre azt olvashatjuk, hogy a világelsivatagosodik, a Szahara egyre csak terjeszkedik, nem győzünk gátat szabni a homoknak. A két anyag azonban nem ugyan az, a sivatagi homok szemcséi lekerekítettek, ilyen formán az építőipar számára értéktelenek. Ezzel szemben a folyami homok szemcséi tökéletesen alkalmasak az ipari felhasználásra.

Folyami homok

A folyami homok nagy érték, aminek a kitermelése lényegesen gyorsabban történik, mint ahogyan az képesújratermelődni. Ennek ellenére a kitermelésre szabályozás nem létezik. Ha pedig az érdekelné, hogy mégis mi lehet olyan rossz némi homok felszedésében, akkor azt is el kell mondani, hogy itt azért nem “némi” homokról van szó.

kép:deccanherald.com

Abányászat .- a legtöbb esetben illegális bányászat - következtében a Gangesz medre olyan instabillá vált, hogy a gangeszigavilál, mely kiemelten védett faj, fészkelőhelyei lassan eltűnnek. A Mekong deltájának területén pedig közel 500 000 embernek kell elhagynia nemsokára otthonát, egyszerűen azért, mert a homok kitermelése miatt a folyómeder instabillá vált, és be fog omlani. Mivel sem a kitermelés, semannakökológiai hatásai nem vizsgáltak, vagyszabályozottak, így ezek a hatások csak a jéghegy csúcsát képezik. A megnövekedett víztömeg - mely az erdők hiánya, valamint a klímakatasztrófa kapcsán szélsőségessé váló csapadékeloszlás következménye - a folyómedreket olyan mértékben erodálja, hogy annak következményei beláthatatlanok, mind az állatvilágra, mint az ivóvízkészletekre vetítve.

lead kép:e360.yale.edu