Elképesztő mértékben képes pazarolni az emberiség azt, amiből már így sem jut mindenkinek, vagyis az élelmiszert. Csak hazánkban évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba.
A z említett mennyiség azt jelenti, hogy fejenként évente mintegy 40-50 kilónyi élelmiszert dobunk a kukába. Egy négy tagú családnál ez 200 kilogramm körül van, amit nem csak kidobunk, de előtte ugyan meg is veszünk, teljesen feleslegesen. Gondoljon csak bele, mennyibe is kerül 1-1 kilogramm krumpli, rizs, gyümölcs, vagy éppen 1 liter tej, így már nagyságrendileg láthatja, hogy bizony sok tízezer forintról van szó.
Miért kell kidobni?
Az élelmiszerek megromlanak, és ami megromlott, azt ki is kell dobni. Régebben sok „mentsvára” volt a romlandó élelmiszereknek, hiszen nem volt túl sok belőlük, minden cseppet megfogtak a háztartások. A tejből aludttej, joghurt, kefir készült, a rohadó gyümölcs pálinkaként végezte, stb.
kép:theguardian.com
Ma már a romlott élelmiszer – évente mintegy 400000 tonna a háztartások esetében – megy a kukába, válogatás nélkül, hiszen nem olyan drága, és lehet belőle másikat is venni. Ráadásul a mai élelmiszerek sokszor nem is alkalmasak arra, hogy nagyanyáink praktikái szerint használjuk fel őket újra.
A pazarlás a vendéglátásban még súlyosabb, itt ugyanis 1.4 millió tonnáról beszélhetünk.
Mit lehet tenni?
Mindenképpen a tudatosabb táplálkozás irányába kell lépnünk. Az állattenyésztés hatalmas terhet ró a környezetre, így a húsfogyasztás csökkentése az egyik elsődleges lehetőség. Ezzel együtt természetesen az állati eredetű termékek fogyasztását is vissza kellene fogni, több gyümölcsöt, zöldséget kellene fogyasztani.
A tudatos vásárlás is nagyon fontos. Az, hogy előre összeírjuk, mit is szeretnénk venni, és teli hassal, az egyes dolgokra koncentrálva vásárolunk, nem lézengünk a boltban, hiszen így rengeteg felesleges dolgot is veszünk. Nem utolsó sorban pedig, ha valami túl sok lett, vagy már nem kívánjuk, akkor fagyasszuk le! Ezzel nem csak a kidobástól mentjük meg az ételt, hanem egy választott napon magunkat is, a főzéstől, hiszen csak ki kell olvasztani a félretett adagot.
kép:independent.co.uk
Állami szinten
Az első lépés a vásárlók tudatossága, a második pedig az államé. Napjainkra már Románia is csatlakozott ahhoz a képzeletbeli klubhoz, ahol minden országnak lennie kéne. Ennek a társaságnak a tagjai ugyanis a lejáró élelmiszereket nem engedik kidobni a vállalatoknak. Az ilyen élelmiszereket összegyűjtik, és szétosztják azok között, akiknek valóban szükségük van rá, így a pazarlás mértéke jelentősen csökkenthető.
Azok számára, akik kerttel is rendelkeznek, nyitott még egy lehetőség, ez pedig a komposztálás. Kis túlzással a hús kivételével minden komposztálható, és némi idő elteltével friss, fekete komposzthoz jutunk, mely nagyon gazdag tápanyagforrás a növények számára. A komposztálás a lakásban is megoldható, ha van egy erkély, itt azonban jobban kell figyelni a folyamat szabályaira. Ha ugyanis valóban csak a növényi részeket komposztálja, apróra vágva, fedéllel letakarva, akkor attól sem kell tartania, hogy a komposztnak rossz szaga lesz.
lead kép:civileats.com