1 cigarettacsikk 1000 liter szennyezett víz!

A dohányzással kapcsolatban viszonylag kevés esetben kerül szóba az a tény, hogy mekkora hatást gyakorol a környezetre. Azzal még talán többet is foglalkozunk, hogy a dohánynövény termesztésre mit jelent a Földre, így ránk nézve, de az, hogy a bagózással járó hulladék mit is jelent, el szokott sikkadni.

Csikkek mindenütt

Pedig nagyon nem kéne, hogy elsikkadjon, hiszen igencsak nagy gondról van szó! Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a műanyag hulladékok elleni küzdelem, és így előtérbe kerültek a fültisztító pálcák, és a szívószálak is. ez utóbbiak azonban csak másodhegedűsök lehetnek a tengerekre gyakorolt hatásban, ha a csikkeket is bevonjuk az elemzésbe. Az óceánok és tengerek egyik leggyakoribb hulladéka ugyanis a cigaretta csikk!

kép:indiatimes.com

Ennek oka valószínűleg az, hogy nem vagyunk tisztában azzal, pontosan miből is áll egy cigaretta, vagy a szűrője. Hiszen ha tudnánk, egyrészt szinte biztosan jól kevesebben pöfékelnének, másrészt nem dobnánk, taposnánk, nyomnánk el akárhol a csikkeket, mondván, szerves anyag, majd lebomlik.

Lebomlik? Lebomlik…

Tény és való, hogy a cigaretta leginkább természetes anyagokat tartalmaz – bár azt azért hozzá kell tenni, hogy attól, hogy valami természetes, még lehet borzasztóan káros. Tisztázni kell azonban azt is, hogy attól, hogy valami természetes anyagokból készül, és képes lebomlani, még nem jelenti azt, hogy elhajítva két nap után már nem okoz gondot.

A csikkek esetében a lebomlási idő 10-12 év! Arról nem is beszélve, hogy a szűrő, vagyis a tulajdonképpeni csikk műanyagot is tartalmaz. Emellett nagyjából 4000 kémiai vegyületet is, aminek köszönhetően egyetlen elhajított csikk képes beszennyezni 1000 liter vizet. És ha azt is hozzávesszük, hogy évente 5.5 billió cigarettát gyártanak le, akkor láthatjuk, hogy mekkora környezetrombolásra is képes ez az anyag.

kép:azh.kz

Sajnos a dohányosok sok esetben tehetetlenek, mivel szeretnének figyelni arra, hogy szenvedélyük a lehető legkevesebb kárt okozza, de ehhez nincsenek meg a feltételeik. Vagyis a köztéri szemeteseken a csikktartó tele van, vagy nemes egyszerűséggel hiányzik. Arra pedig csak elvétve hajlandóak az emberek, hogy az elszívott csikket ne pöcköljék el, hanem magukkal vigyék egy szemetesig, ahol azt megfelelően tudják kidobni.

A csikkek jelentette gondot sokan felismerték. Ennek hatására indult a Csikkmentes február kezdeményezés, melyet a Jön Alapítvány indított el. De nem csak a civil szervezetek érzik a súlyát ennek a problémának. Az EU előtt van egy törvénytervezet, mely a gyártókat kötelezné arra, hogy a termékük megfelelő utókezeléséről is gondoskodjanak, ami szemléletformálást, valamint a megfelelő hulladékgyűjtők elhelyezését is a vállalatokra testálná – tegyük hozzá, teljes joggal.

lead kép:indiatimes.com