
Helene még 2024-ben tarolt az Amerikai Egyesült Államok területén, a második legtöbb halálos áldozatot követelő hurrikánként bevonulva a történelembe. A 220 emberélet mellett azonban sokkal több mindent vett el tőlünk, mint gondolnánk.
A Helene hurrikán egy 4-es erősségű viharrendszer volt, mely landolása előtt már előfutárként elküldte esőzéseit. Ezek Észak-Karolinában két napig áztatták a talajt, azután heves szeleivel megérkezett a tomboló hölgy, és hosszú távon kényszerítette trédre az államot.
A házakat megtépázta, kiterjedt áramszüneteket és áradásokat hozott – ezt tudjuk, és azt is említik a híradások, hogy sok fát kicsavart a helyéről, de mi ez ahhoz a gazdasági károkozáshoz képest, amit az épített környezet szenvedett el. Nos, míg utóbbit újjá lehet építeni viszonylag gyorsan, a fák pótlása messze nem ilyen egyszerű feladat. A gond pedig nagy, mivel az olyan városok, mint például Ashville több ezer fát vesztettek, ez pedig mintegy 100%-kal sebezhetőbbé tette a területet a klímakatasztrófa csapásaival szemben.
A felázott talajon rengeteg fa omlott le Helene nyomán Asville-ben is, ahol ennek köszönhetően most a város sokkal sebezhetőbb az áradásokkal, földcsuszamlásokkal, tüzekkel és a hőséggel szemben is. Az ültetés helyett pedig a város terjeszkedik, a kis erdős területeket egyszerűen ledózerolják. A klímakatasztrófa hatásai ellen lokálisan azonban szinte semmi mással nem tudunk védekezni, csak a természet nagy arányú helyreállításával. Ebbe rondít bele erőteljesen az a tény is, hogy a klímaváltozás miatt az érkező viharrendszerek is egyre erősebbek lesznek, egyre több kulcsfontosságú fa esik áldozatul nekik...
Nyitókép: Brigida Sanchez / US Army / Northfoto (Archív felvétel)