Végre látszik a tél vége. Melegednek a nappalok, egyre kevésbé jut majd eszünkbe a hó, nem kell kapargatni a kocsit reggelente, és madárdallal ébredhetünk. Igen, lassan megszólal a “nyitnikék” is, és ezzel együtt készülnek a fészkek is.
Hazánkban a legtermetesebb cinkefaj, a széncinke egyik rendkívül hasznos tulajdonsága, hogy nem válogatós a fészkelőhelyekben. Rendszerint harkályodúkban épít fészket, de rendkívül jól alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez, és szinte bárhol, akár egy kint felejtett vázában is képes fészket építeni.
Ennek megfelelően előszeretettel választja a fészek számára a postaládákat is, amit a tulajdonosok sokszor azért nem néznek jó szemmel. Ha már elkészült a fészek, nincs mit tenni, nagyjából egy hónapig le kell mondani a postaládáról, és addig alternatív megoldást találni - erről pedig értesíteni a postást is, hiszen a bedobált levelek veszélyeztetnék a madarakat.
A beköltözés azonban kikerülhető. Ehhez két dolgot is érdemes megtenni. Egyrészt billenőajtós bedobóval ellátott postaládát beszerezni, mert ez sokkal kevésbé vonzó a madarak számára, másrészt sok, B típusú mesterséges odút kihelyezni a környéken. Ezzel a madarak jelenlétéről sem kell lemondani – melyek igen hasznosak a kertekben -, és a levelesláda sem kerül az önkényes lakásfoglalók kezére.
képek és lead kép: shutterstock