Idehaza a Dunántúlon jó és közepes termésű vidékek váltják egymást, vagyis az itteni gazdáknak nem sok okuk akad a panaszra. Ezzel szemben az Alföld gazdái nem csak panaszkodhatnak, hanem mostanra már csak azt számolgatják, mekkora a kár, ami őket, és így hazánkat érte.
Csak a kukorica és a napraforgó vesztesége mintegy 400 milliárd forintra tehető. Ez előbbi esetében 300 ezer hektár, míg utóbbi esetében 200 ezer hektár termés pusztulása miatt alakult ki. Sajnos ebben az adatban a többi termény még csak nem is szerepel, és az eső továbbra is ritka vendég lesz a területen.
A hőségért egyértelműen felelőssé tehető az emberi károsanyag-kibocsátás mértéke, az aszály azonban egy kicsit más tészta. Ebben az esetben ugyanis főleg a növényzet, pontosabban annak hiánya jelenti a gondot, amit megoldani már nem egyszerű feladat - főleg azért, mert a növényzet mellett számos más tényező is befolyásolja az egyenletet.
Az itthoni fogyasztást kevésbé, az exportot azonban jelentősen érinti majd a szárazságból adódó terméskiesés. Egy átlagos évben 2,5 millió tonna kalászos gabona került exportra, idén ez jó ha 1 millió tonnát kitesz majd, mindemellett a termés minősége is nagyon gyenge.
képek és lead kép: shutterstock