Április 14. Vasárnap, Tibor

Két nap alatt pusztult el a faj egyedeinek harmada

Világidőjárás
2019. január 21. 12:00
null

Ausztrália nem tartozik a szerencsés területek közé, már persze akkor, ha a klímaváltozás hatásait nézzük. Karácsonykor ugyanis egy olyan hőhullámmal kellett szembe nézniük, mely még az állatok viselkedésére, agresszivitására is hatással volt. De ezt megelőzően is kijutott a „jóból”

Hőhullám

Nem a karácsonyi volt az első, és nem is az utolsó hőhullám, ami a legkisebb kontinenst elérte. Novemberben is gyakran kúszott a hőmérő higanyszála 35°C fölé, és néhányszor a 40-42°C-ot is meghaladta. Ez a hőség sajnos már komoly hatással van, és nem csak az emberekre, ahogyan az a denevértámadásokból is kiderül.

kép:wikipedia.org

Az agresszió fokozódása mellett azonban más hatásokkal is számolni kell a repülő emlősök esetében. A 42°C már akkora terhelést jelent, amit sok denevérfaj – melyek nem barlangok lakói – nem képes tolerálni. Egy nemrégiben kiadott közlemény szerint a novemberi időszak a denevérekre nézve katasztrofális következményekkel járt. Önkéntes állatvédők ugyanis nagyjából 23000 pápaszemes repülőkutya tetemét találták meg, amikor a populáció élőhelyeit ellenőrizték. A szám borzalmasan nagy, főleg, ha aszt is hozzátesszük, hogy ennek a lénynek a teljes egyedszáma Ausztráliában a hivatalos statisztika szerint 57000 példány.

Óriási veszteség

A pápaszemes repülőkutya nem kizárólag Ausztrália területén honos, példányszáma pedig nagyjából 100000-re tehető, mely lassan csökken. Ez a hőhullám tehát kipusztította a faj nagyjából negyedét. Az önkéntesek ráadásul nem is ellenőrizték az összes ismert területet, ahol a repülőkutyák ezen képviselői élnek, vagyis az elpusztult példányok száma akár lényegesen magasabb is lehet.

kép:flickr.com

A pápaszemes repülőkutya gyakran kap hősokkot, de összességében nem tekinthető érzékenyebbnek a melegre, mint már denevérfajok. Annak oka, hogy mégis ilyen mértékű pusztulással lehet számolni csupán az, hogy az emberi települések közelében telepszik le, vagyis az élete jól dokumentálható. Lényegében tehát a hőhullám ugyan ilyen, vagy akár rosszabb hatással lehetett a többi denevérfaj képviselőire is, ám azok életének dokumentációja nem ilyen pontos.

lead kép:wikimedia.org

denevérhőségemberAusztráliahalálélet