A globális éghajlatváltozás alapvető rombolást végez körülöttünk, amire ma már számtalan példát láthatunk. Sovány vigasz, hogy olyan csodálatos dolgokat is létrehoz, illetve gyakoribbá tesz, mint az éjszakai világító felhő.
És valóban világít
Egy alapvetően igen ritka jelenségről van szó, mivel ahhoz, hogy létrejöjjön, számos apróságnak kell egyeznie. Ez a felhő kizárólag nyáron figyelhető meg az északi és a déli félteke 50°és 70° szélességi foka között. Ha ez nem lenne elég, akkor a napnak már le kell nyugodnia, egészen pontosan 6 és 16 fok között a látóhatár alatt kell lennie, úgy, hogy az ott lévő alsó felhőket már sötétbe borította a Föld árnyéka. Szóval messze nem egyszerű a dolog.
kép:scinews.ro
Hát ha még azt is hozzátesszük, hogy a látványosság azért jöhet létre, mert a légkör egyik legszárazabb részében, a mezoszférában kellő hőmérséklet és páratartalom is kialakul. Ekkor létrejönnek a 40 és 100 nanométer közötti kristályai a vízjégnek, mely a nap beérkező sugaraiból a rövid hullámhosszúakat, vagyis a kéket verik vissza leginkább.
Vagyis ha minden együtt áll, és mi magunk is jókor vagyunk jó helyen, akkor esélyünk van arra, hogy olyan felhőt láthassunk, ami ugyan vékony, de ami éteri kék fénnyel ragyog az éjszakai égbolton. Lenyűgöző.
Tudományosan is fontos
Ahogyan azt írtuk ritka jelenségről van szó, ami azonban az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg. ebben közre játszhatnak a rakéta kilövések és más emberi tevékenység is, mely vizet juttat a mezoszférába, de hatással van rá a globális éghajlatváltozás is. hogy pontosan hogyan, egyelőre nem lehet tudni, mint ahogyan magát a jelenséget sem értik még egészen a tudósok.
kép:climatemonitor.it
Az biztos, hogy bár valóban szép, nem kifejezetten jó jel, tekintve, hogy felszaporodása a felmelegedéssel együtt jelentkezik. A tudósokat azonban nem csak különlegessége miatt foglalkoztatja a poláris mezoszférikus felhő, hanem azért is, mert általa jobban megérthetik és jobban előre jelezhetik az időjárást, annak minden jó és pusztító oldalával együtt.
lead kép:scinews.ro