2021. december 7. kedd
Ambrus

Vulkánok

2021. október 26., 16:00
Vulkánok

Sajnos az utóbbi időben egyre több esetben kerülnek a vulkánok az érdeklődés középpontjába, mivel az aktív tűzhányók durva kitöréseket produkálnak, míg sokszor szunnyadó társaik is aktivizálódnak. De mik is azok a tűzhányók pontosan, és hogyan kapcsolódnak a meteorológiához? 

Vulkán 

A vulkánok, vagy sokszor tűzhányónak emlegetett természeti képződmények olyan hasadékai a Föld felszínének (persze nem csak itt léteznek vulkánok), melyeken keresztül magma, azaz az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka képes a felszínre törni.  

Meglepően sok szempont alapján lehet csoportosítani ezeket a hasadékokat, de talán mégis a legegyszerűbb, ha a kialakulásuk oka szerint soroljuk be őket. Ez alapján elkülönítünk a távolodó és közeledő lemezhatárokon kialakuló vulkánokat, és a köpeny-hőoszlopok, vagyis forrópontok felett kialakuló tűzhányókat. 

kép: MADE NAGI-EPA-EFE

A hírekben többször találkozhatunk azzal a kifejezéssel is, hogy egy adott tűzhányó robbanásos kitörést produkált. Ez a kitörési típusok közül az egyik. Ezen felül létezik még az úgynevezett kiáramlásos, illetve a vegyes kitörés is. Az exploziv, vagyis robbanásos vulkánokra jó példa lehet a Krakatau, vagy éppen a Mount Saint Helens – ezek a tűzhányók úgy törtek ki, hogy a hegy egy jelentős része is felrobbant, hatalmas mennyiségű kőzettel borítva be a környezetüket. 

Kiömléses, vagy effuzív vulkánra lehet jó példa a Manua Loa, ahol a kitörést nem kíséri komolyabb károsodása a hegynek, ám a lávaömlés erőteljes. Vegyes kitörési típusba pedig például a Vezúv vagy az Etna tartozik. 

Iszapvulkánok és fumarolák 

A posztvulkáni tevékenységek olyan jelenségek, melyeket akkor tapasztalhatunk, ha egy vulkán végérvényesen kihunyt. Ide tartoznak az iszapvulkánok, de a fumarolák is, melyek igen magas hőmérsékletű gőz és gázömlések. De ide sorolható a mofetta, mely az utó-működés során gáz formában előtörő co2. Mindenesetre a legismertebb posztvulkáni jelenség a hévforrások - például gejzírek - megjelenése. 

 

Megfigyelés alatt 

A Földön igen nagy mennyiségben találkozhatunk aktív vulkánokkal, melyek veszélyessége nem ugyan olyan. Na persze nem azért, mert egyesek nem képesek pusztító kitörésekre, hanem azért, mert az ember lakta területektől messze találhatóak. Az igazán veszélyes tűzhányók - legalábbis ebből a szempontból - szoros megfigyelés alatt állnak. Ebből jelenleg 16-ot tartanak nyilván, köztük természetesen az Etna, a Vezúv, vagy éppen Szantorini is szerepel, de a nemrégiben erőteljes kitörést produkáló Nyiragongo is része az illusztris társaságnak. 

kép: Mike Lyvers Getty Images

Meteorológia 

A vulkáni tevékenység nyomán igen nagy mennyiségben kerülhetnek a légkörbe olyan anyagok, melyekkel a meteorológiának is számolnia kell. Ezek között természetesen helyet kapnak a co2 és az so2 gázai is, de a hamufelhő is képes olyan változásokat előidézni, melyeknek szélesebb hatásai vannak, a vulkánoktól akár tetemes távolságra is. 

Sőt! A kitörés során is keletkeznek olyan meteorológiai vonatkozású jelenségek, mint például a kitöréskor kialakuló elektromos viharok és villámlások. 

lead kép: Giuseppe Famiani

Ezek is érdekelhetnek