2021. szeptember 26. vasárnap
Jusztina

Mi az a szupercella?

2021. július 26., 10:00
Mi az a szupercella?

Egyre sűrűbben találkozhatunk azzal a kifejezéssel, hogy szupercella. Ez a hangzatos név sokunknak nem igazán jelent sokat, maximum azzal vagyunk tisztában, hogy ilyesmit látunk, akkor kiadós zuhéra, és akár jégverésre is van kilátásunk. Alapvetően ez igaz, de egy szupercella azért ennél lényegesen többre is képes. 

Mi is az a szupercella?

Mindenki ismeri a zivatarfelhőket, melyek legalsó, sűrű rétege felett a tetejük üllőszerűen kiszélesedik, és jelentős mennyiségű esőt, illetve akár jeget is szállítanak. A szupercella, vagy fejlett zivatarfelhő abban tér el markánsan az előbbitől, hogy ebben igen erőteljes feláramlás jön létre, mely a hőmérsékleti és páratartalombeli különbségek miatt rotációra, azaz forgásra bírja a zivatarfelhőt. Feláramlás pedig létrejöhet a talaj egyenetlenségei miatt, időjárási jelenségek okán, de a legtöbbször jellemzően azért alakul ki, mert a kánikulában felforrósodott talaj fölé hideg levegő érkezik (és ugye a meleg levegő könnyebb, így felfelé száll). A feláramlás sebessége elérheti a 100 km/h-t is, mely pedig már tekintélyes szám. 

kép: extremeweather.club

A szupercella jelentkezhet úgy is, hogy zivatarláncban jön létre (ezek szabályos sorokba rendeződött zivatarfelhők, melyek több kilométeren keresztül is vonulhatnak az adott területek felett, komoly gondokat, villámáradásokat, jégveréseket okozva). 

 

Ilyen is – olyan is 

A híreket böngészve feltűnhetett, hogy igen sokszor kerülnek szóba a szupercellák, vagyis messze nem ritka jelenségről van szó. Hírüket pedig tovább élezi az a tény, hogy a tornádók is ezekből a szupercellákból születnek meg (igaz, nem csak a szupercellák, vagy mezociklonok hozhatnak létre tornádókat - ezeket nem mezociklonális tornádóknak nevezzük). Az USA területén sorra formálódnak az ilyen szörnyetegek, akkor mi akadályozza meg a szupercellákat abban, hogy az Alföldet, vagy más hazai tájakat is tornádókkal árasszanak el? 

kép: extremeweather.club

A szupercellákat a hátoldali leáramlás (vagyis a szupercella “végén” kialakuló leáramlás) szerint három csoportba lehet sorolni. A LP - low precipitation - esetében kevés a hátoldali csapadék, a klasszikus szupercellánál a hátoldali csapadék mennyisége jelentősebb, míg a HP - high precipitation – nagy csapadékmennyiséget produkál a hátoldali leáramlásban. Ez utóbbi az, mely hazánkra jellemző, ami egyrészt hátrány, hiszen igen nagy mennyiségben kapjuk a nyakunkba az égi áldást, másrészt azonban előny is, mivel ebből a típusból képződik a legritkábban tornádó. 

Ez persze kicsit sem akadályozza a szupercellákat abban, hogy heves esőkkel, és sokszor sajnos jéggel borítsák be az alattuk elterülő részeket. Ráadásul a szupercellánál a jég mérete is jelentősen nagyobb lehet, mint egy zivatarfelhő esetében, itt ugyanis akár 2 cm-es, vagy annál jóval nagyobb jégdarabok is képződhetnek. 

lead kép: Weather-Photos.NET

Ezek is érdekelhetnek