2021. szeptember 28. kedd
Vencel

Mit érdemes tudni a szaharai porról?

2021. július 29., 16:00
Mit érdemes tudni a szaharai porról?

Szaharai por 

Amikor azt mondjuk, hogy afrikai eredetű porfelhő közelít hazánkhoz, akkor arra a szélre gondolunk, mely a Szahara homokjának felső rétegét felkapva, azt több ezer kilométeren át lebegtetve szétszórja a Földön. Hogy ez többnyire abban merül ki, hogy koszos lesz az autó? Nos, nem egészen... 

Nem kevés por 

Egyrészt, hogy koszos lesz az autó, az biztos, de ennél azért lényegesen szélesebb körben érezteti a hatását az a bizonyos szaharai homok. A narancsos árnyalatú, kissé homályos képet mutató naplementék mellett a por hatással van a közlekedésre, az egészségügyre, de még az energiaszektorra is, az időjárásra gyakorolt hatásáról nem is beszélve! 

kép: NOAA

És bizony nem csak néhány szemcse kering ilyenkor a levegőben. A szél évente több milliárd tonna homokot emel fel a sivatagból, és szórja szét azt, sokszor meglepően széles területeken. Hazánkban éves szinten néhány százezer tonna szaharai por érkezik, mely nagyjából 3-5 tonna finom szemcsés homokot jelent négyzetkilométerenként - ami azért nem kevés... 

 

 

Gond? 

Mindig is érkezett por a Szaharából, és mindig befolyással volt az életünkre, bár sohasem nagyon nagy mértékben. A por ugyanis rárakódik az autókra, összekoszolja azokat, de a vonatok felsővezetékén is megül, sőt, amikor egyszerre nagyobb mennyiség érkezik, az a légi közlekedésre is hatással van - bár erre hazánkban nemigen van példa. 

Egészségügyi vonatkozásai is vannak, ami többnyire a tüdőbetegeket, vagy a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedőket érinti, és igen, befolyással van az energiatermelésre is, hiszen a rajtuk ülő por rontja a napelemek termelékenységét is. 

kép: phys.org

Az időjárásra gyakorolt hatása többrétű. A por ugyanis visszaveri, szórja a beérkező sugárzást, ezzel csökkenti azt, ráadásul egyes ásványi összetételű részecskéi elősegítik a felhőképződést is, vagyis még tovább rontják a beérkező sugárzás mennyiségét. 

A szaharai por a klímaváltozási hatására sajnos egyre közelebb jut a sarkvidékekhez is, ami nem jó hír. Amíg ugyanis az apró szemcsék csökkentik a besugárzást, azaz hűtik a felszínt, addig az óriási szemcsék - melyeket szintén igencsak nagy mennyiségben mozgat a szél - sajnos éppen ellenkezőleg, fokozzák a föld melegedését. Ennek mértékét, illetve azt, hogy mennyiben tehető felelőssé ezért éppen a Szaharából érkező por, és mennyiben más sivatagok szemcséi, még vizsgálják a tudósok 

lead kép: Shutterstock

Források:

A 3-5 tonnás éves hazai porfluxusra: Varga, Gy, Cserháti, Cs., Kovács, J., Szalai, Z. (2016). Saharan dust deposition in the Carpathian Basin and its possible effects on interglacial soil formation. Aeolian Research 22. pp. 1-12.; Varga, Gy. (2020).

Changing nature of Saharan dust deposition in the Carpathian Basin (Central Europe): 40 years of identified North African dust events (1979–2018). Environment International 139. 105712

 

Az arktikus területeket érintő porra és a nagyméretű szemcsék radiatív hatásaira: Varga, Gy., Dagsson-Waldhauserová; P., Gresina, F., Helgadottir, A. (2021). Saharan dust and giant quartz particle transport towards Iceland. Scientific Reports 11. 11891

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek