2021. december 7. kedd
Ambrus

Napkitörés és sarki fény

2018. szeptember 19., 13:39
Napkitörés és sarki fény

Napkitöréskor - más néven fler - a Nap belsejéből nagy mennyiségű forró gáz távozik, mely lökéshullám formájában terjed a bolygóközi térben. A kilökődő anyag tartalmaz sugárzási energiát, de a Föld saját védelmi rendszere által a talaj közelébe minimális sugárzás érkezik.

Mérése
2012. január 23-i napkitörés hét éven belül a legerősebb volt. Létezik egy skála a napkitörések mérésére, hasonlóan a földrengések erejének meghatározására. A skála öt részből áll és tízesével növekszik, a legkisebb „A”,  majd „B”, „C”, „M”, a legerősebb jelölése „X”. A jelenlegi kitörés M8,7-es erősségű volt, tehát elég magasnak mondható.

Hatása
Jelentősen befolyásolja a kozmikus sugárzás Földre gyakorolt hatását, hogy a Nap mely részén történt a kilökődés, például, ha a Földdel ellentétes oldalon keletkezik napkitörés, akkor nem érinti a Föld légkörét. Viszont bolygónk felőli oldalról történő fler - mivel töltött részecskéket tartalmaz - jelentősen megzavarhatja az elektromos berendezéseket, így például a műholdakat, gps-t vagy a rövidhullámú rádiókat. Van azonban jótékony hatása is, ez pedig az űrszemét csökkenése. Ami nem hátrány, hiszen így például biztonságosabb az űrséta, vagy az űrállomások környezete is.

Maximum, minimum hol tartunk?
A napszél, bár kis mértékben, de egy nap folyamán is ingadozik, változik, a napkorona kitörések 11 éves periodicitással rendelkeznek. Erősebb naptevékenység idején napi 30-80 fler is előfordulhat.

Védelmi rendszer
Bolygónk mágneses mezeje és légköre védőburokként működik a sugárzással szemben. A magnetoszféra Nap felőli oldala hasonlóképpen néz ki, mint egy mágnes erővonalai, a sarkoknál a legvékonyabb, az ellentétes oldalon uszályként elnyúlik. Amikor a sugárzás érkezik a bolygónk felé a sarkok felé eltérülnek, és érintkeznek a Föld légkörével. Ha Napból érkező részecske találkozik bizonyos elemmel, akkor fénykibocsátás történik, amit sarki fénynek nevezünk.

Sarki fény, vagyis Aurora Borealis
Ha a töltött részecske oxigénnel ütközik vörös vagy zöld, ha nitrogénnel, akkor kékes fény kibocsátás történik. Aurora az északi és a déli féltekén is kialakulhat, általában a 60. és 75. szélességi kör között jellemző, de ritkábban ennél kissé tágabb környezetben is megfigyelhető. Általában a zöldes szín a leggyakoribb.

Ezek is érdekelhetnek