Miért lobban fel az erdőtűz?

Európában, Ázsiában, az USA területén, de még a sarkkörök közelében is hatalmas tüzek tombolnak az északi féltekén. Tény, hogy a nyár a tüzek szezonja, de vajon mi okozhatja azt, hogy ilyen mértékben elharapództak a lángok?

Miért?

Nagyon jó kérdés, hogy mégis mi okozhat ilyen léptékű tüzeket. Az okokat sorra véve találhatunk néhány furcsaságot is, melyek elsőre nem igazán illenek abba a fogalomkörbe, amiket az erdőtüzekhez társítunk.

Szárazság

Ezen nem is nagyon kell semmit magyarázni. A szélsőségesen száraz növényzetnek a saját víztartalma is alacsony, vagyis nagyon könnyen lobban lángra. A dologba pedig erősen beleszól a klímakatasztrófa is. A szélsőségessé váló időjárás velejárója, hogy az aszályok, vagyis az esőmentes időszakok hossza megnő, míg az eső egyszerre sokkal nagyobb mennyiségben érkezik. Amikor nincsen csapadék, akkor a növényzet könnyebben kap lángra, és minél tovább várat magára az eső, annál jobban nő az esélye egy erdőtűz kialakulásának.

kép: sciencefocus.com

Villám

Meglepő, de csak kevés természeti jelenség okozhat tüzet. Ezek közt szinte mindenki kapásból megemlítené a villámokat, és igazuk is van. Persze nem minden villám esetében igaz a dolog. Egy mennykő akár több tízezer amperes teljesítménnyel is rendelkezik, vagyis ha lecsap, akkor vastag törzsű fák is úgy lobbannak lángra, mint a gyufaszál. Azonban a villámok többnyire esős időben cikáznak, így a tüzet eloltja a csapadék. A villámoknak azonban mintegy 10%-a úgynevezett száraz-villám, vagyis csapadék nélkül, a kék égből lecsapva jelentkezik.

Sziklaomlás

Ha már az előbb gyufát említettünk: a sziklaomlások is képesek tüzet csiholni. Ehhez kell a száraz aljnövényzet, és a sziklák egymáshoz ütődése, mely szikrákat vet, és lángra lobbantja a tájat.

Vulkán

Értelemszerűen a vulkáni tevékenység is okozhat erdőtüzeket, hiszen a forró láva, vagy a bombákként repkedő olvadt kőzetdarabok ebben is nagyon jók. Ugyanakkor a vulkáni tevékenységből adódó tüzek nem jellemzőek olyan sok országra.

Víz

Ez talán a legérdekesebb tüzet okozó természeti jelenség. A harmatcsepp ugyanis - akárcsak egy szemüveglencse - képes a nap sugarait fókuszálni, és sajnos ezzel a száraz növényzetet lángra lobbantani.

Az ember

Talán nem meglepő, hogy az erdőtüzek fellobbanásáért az ember is felelős, ráadásul nem is olyan kis mértékben. A statisztikák és becslések alapján a világon fellobbanó erdőtüzeknél az esetek több, mint 99%-ban az emberi hanyagság a felelős. El rosszul, vagy sehogyan sem elnyomott cigarettacsikk, egy magára hagyott tábortűz, vagy egy nem teljesen eloltott, még parázsló halom mind olyan források, melyek elképesztő léptékű tüzeket okozhatnak.

kép: Ty O'Neil-SOPA Images - LightRocket via Getty Images

A hanyagság mellett sajnos sokszor kell számolni azzal a lehetőséggel is, hogy szándékos gyújtogatás áll a háttérben. Az okok is nagyon különbözőek lehetnek, hiszen míg Amazónia erdőségeiben a megélhetési területszerzés miatt gyújtogatnak az emberek, addig sok más területen heccből, vagy beteges késztetés nyomán.

Különleges összetevők

Az erdőtüzeket nagyban képesek fokozni bizonyos összetevők. Ezek lehetnek az időjárási körülmények, melyek futótüzeket eredményeznek, de lehetnek maguk az égő növények is. Ausztráliában például kritikus az erdőtüzek szempontjából az eukaliptuszok érintettsége. Egyes fajai ennek a növénynek igen nagy mennyiségben tartalmaznak olajat, mely elképesztő hevességgel képes égni. Érdekes, hogy szintén az eukaliptusz más fajai pedig szinte egyáltalán nem égnek.

Vannak olyan területek a bolygón, ahol a tűz egyfajta ciklikus természetességgel jelentkezik, tulajdonképpen a természet megújulásának egyik eszköze - ilyen Ausztrália egy jelentős része is. De sokszor olyan helyeken is lángra kap a természet, ahol elméletben az örök hó, és az állandóan fagyott talaj lenne az úr, ez pedig már globálisan is nagyon komoly problémákat generál.

lead kép: David McNew - getty