Április 23. Kedd, Béla

Légzuhatag

null

Mindig elborzadva olvassuk, amikor tornádó pusztításáról írnak. Aztán megkönnyebbülve sóhajtunk fel, mert hazánkban a tornádó nem gyakori, az igazán erős kavargó szörnyeteg pedig kifejezetten ritka, azonban van más lehetőség is, mely leselkedik ránk egy-egy fekete felhő mögül.

Légzuhatag

Ez a meteorológiai jelenség hazánkban is előfordul, és nem is annyira ritka, mint elsőre gondolnánk. A légzuhatag - lecsapódó légtestnek is nevezik – olyan leáramlás, mely hirtelen és pusztító erejű szélvihart eredményez a talajszinten, vagy annak közelében.

kép: Toddyism

Egy légzuhatag nem tart sokáig, élete jellemzően csupán pár perc, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi idő ne lenne elegendő arra, hogy irgalmatlan pusztítást végezzen. A szélsebesség a downburst-nak is emlegetett jelenségben akár 240 km/h-ás is lehet, amely a korrigált Fujita-skála szerint már egy EF3-as tornádónak felel meg. És bizony első ránézésre nagyon úgy tűnhet, hogy a pusztítást nem légzuhatag, hanem tornádó végezte.

Különbségek és fajták

Alapvető különbség a tornádók és a légzuhatagok között, hogy előbbi esetében egy forgó légtömegről van szó. Ám ezen felül kialakulásuk és egyéb tulajdonságaik is merőben eltérnek egymástól, ám az általuk okozott rombolás nagyon is hasonló.

kép: Jerry Ferguson

A légzuhatagok között elkülönítünk micro- és makroburst-okat. Előbbiről akkor beszélhetünk, ha a jelenség átmérője kisebb, mint 4 km, míg utóbbi esetében az átmérő ennél nagyobb. Egy másik szempont szerint száraz és nedves légzuhatagokat is el lehet különíteni. Itt az első esetben kevés csapadékkal, vagy anélkül érkezik a jelenség, mert a csapadék előbb elpárolog, mint földet érhetne. A nedves légzuhatag esetében a szelet jelentős mennyiségű csapadék is kíséri.

lead kép: Peter Mentzelopoulos

légzuhatagklímaesőveszélytornádószél