2021. szeptember 29. szerda
Mihály

Hurrikán, tájfun vagy trópusi ciklon?

2021. szeptember 2., 16:00
Hurrikán, tájfun vagy trópusi ciklon?

Hurrikán, tájfun, trópusi ciklon? Most akkor melyik melyik? Vagy ezek ugyan azt a jelenséget takarják, csak a szakemberek igyekeznek megkeverni minket, hogy félelmetesebbnek tűnjön a helyzet, mint amilyen? Segítünk eligazodni a pusztító trópusi viharok rengetegében. 

Trópusi ciklon 

Egy olyan felhőörvényről van szó, mely általában több 100 kilométer átmérőjű, és a légnyomás benne a középpontban a legalacsonyabb, és kifelé nő. Mozgása ciklonális, és a trópusi éghajlati öv egy meghatározott részén, a 10. és a 20. szélességi kör között jön létre. 

Éppen ez az, ami miatt több elnevezés is ismert erre a légköri jelenségre. A hurrikánok, tájfunok és a trópusi ciklonok ugyanis ugyan azt a jelenséget írják le, apró különbséggel. Hurrikán a Karib-térségben, illetve a Csendes-óceán keleti részén alakul ki, tájfunról a Csendes-óceán nyugati része esetében beszélünk, míg Ausztráliánál és az Indiai-óceánon kialakuló rendszereket egyszerűen trópusi ciklonnak nevezik. 

kép: WWBT - NOAA

Mi kell hozzá? 

Sokszor lehet hallani, hogy a klímaváltozás sokkal erőteljesebb trópusi ciklonokat hoz létre. Ennek oka az ilyen rendszerek kialakulásában keresendő. Ahhoz ugyanis, hogy egy hurrikán, tájfun vagy trópusi ciklon létrejöjjön két tényezőre van szükség: páradús, meleg levegőre és meleg (26-27°C-os) vízfelületre. 

A meleg, páradús levegő a Corioli-erő hatására felfelé szállva forgásba kezd. Ez az erő az Egyenlítőhöz közeledve egyre csökken, az Egyenlítőn nulla, ez az oka annak, hogy csak a meghatározott szélességi körökön jöhetnek létre ezek a képződmények, és sohasem lépik át az Egyenlítőt. A meleg víz ezt a folyamatot táplálja, a későbbiek folyamán pedig a rendszer energiáját növeli jelentősen. Ha ugyanis a meleg, páradús levegő utánpótlása is megvan – ami a meleg víz miatt adott -, akkor a ciklon forgása is gyorsul, energiája jelentősen, akár robbanásszerűen nő, és súlyos esetben benne a szélerősség elérheti, sőt, meghaladhatja a 252 km/h-ás sebességet is. 

 

Sebesség 

Hogy miért éppen ezt a sebességet emeltük ki? A hurrikánok erejét a Saffir-Simpson féle skálán mérik a szakemberek. Ez egy korrigált skála, melyből a leginkább a szélerősségi adatokat szokták feltüntetni a híradásokban. (a tájfunok és az Indiai-óceánon és Ausztrália közelében kialakuló rendszerek esetében más rendszerezési skálát használnak a szakemberek) 

Ahhoz, hogy egy trópusi vihar elérhesse a hurrikán kategóriát minimum 119 km/h-ás sebességet kell produkálnia, ekkor az egyes kategóriába sorolják, mint például a Diane hurrikánt. Ilyenkor főleg a rögzítetlen lakókocsik és a fák rongálása a jellemző, de nagyobb károkat nem okoz. 

Az ismertebb hurrikánok, mint 2021-ben Ida, vagy éppen a 2001-es Iris már a négyes kategóriába tartoznak, ahol a szélerősség 209 és 251 km/h között kell, hogy legyen. Ekkor már a part menti erózió, az áradások és a vihardagály is jelentős, valamint a tetőszerkezetek is szép számmal kerülnek megbontásra. 

Az igazi szörnyetegek, mint 2005-ben Katrina, vagy a 2019-ben őrjöngő, majdnem 300 km/h-ás szélsebességet produkáló Dorian már az ötös kategóriába tartoznak. Az erejük ezeknek a rendszereknek már akkora, hogy egész házakat képesek elbontani, alapjaikig rombolva, ahogyan azt Dorian is tette a Bahamákon, mikor csúcsintenzitáson megérkezett oda. 

kép: bbc - getty

Nevek? 

Mire föl a nevek? Miért hallhatunk sokszor Agnes hurrikánokról, de miért nem jön el több Katrina? Az ok egyszerűen a követhetőség. Napjainkban a WHO javasolja a neveket, melyek vegyesen női és férfi nevek, szezononként váltakozva. A hurrikánok esetében 6 táblázatot, névcsoportot használ a szervezet, vagyis az egyes hurrikánok nevei 6 évente ismétlődhetnek. Katrina, vagy Dorian azonban soha többé nem lesz. A különösen nagy pusztítással, vagy sok halálos áldozattal járó viharrendszerek neveit ugyanis befagyasztják. Ha pedig a nevekből kifogynak, akkor a görög ábécé betűivel jelölik a rendszereket, ahogyan azt 2020-ban is tették. 

Érdekes, hogy az 1800-as évektől híres emberek neveit viselték a hurrikánok, később kevéssé kedvelt politikusokról kapták a neveiket. Aztán jött a női nevek kora, az észlelők rokonaik után nevezték el a rendszereket, de volt olyan időszak is, mikor a katolikus szentek neveivel illették a kialakuló pusztító rendszereket. A névadásnak pedig egyszerűen az az oka, hogy így sokkal egyszerűbben lehet nyomon követni a viharrendszereket, közérthetőbben lehet róluk hírt adni, és nem utolsó sorban megszemélyesítve a viharokat jobban rá lehet mutatni arra, milyen veszélyesek is lehetnek. 

lead kép: NASA

Ezek is érdekelhetnek