Hadley, Ferrel és Poláris-cella

A bolygón a cellák kifejezést igen sok dologra alkalmazhatjuk. A meteorológia is több szempont szerint értelmezi ezt a kifejezést, ezek közül az egyik, mely légköri áramlásokat oszt ilyen egységekre. Ezek közül hármat különböztetünk meg, a Hadley, a Ferrel és a Poláris-cellákat. 

Cellák? 

Tulajdonképpen légköri áramlásokról van szó. A bolygónkon a légkör állandó mozgásban van, aminek az oka egyszerűen az, hogy nem ugyan annyi napsütés érkezik a bolygó felületére mindenhol. Az Egyenlítő mentén, ahol a legtöbb napsütés érkezik, a legtöbb hőenergia is van. Ez az energia pedig a kiegyenlítődésre törekszik. 

kép: windows2universe.org

Az áramlás ebben segít, az Egyenlítőtől a sarkok felé szállítja az energiát, amiben a ciklonok és az anticiklonok vannak a segítségére. Ezek viszonylag meleg levegőt szállítanak a sarkok felé, míg a felszínen hideg levegőt visznek az Egyenlítő irányába.  

A felszálló meleg levegő a nedvességtartalmának egy részét elveszíti, ebből lesznek a trópusi esőzések, a hideg levegő ellenben szárítja a felszínt. 

Hadley-cella 

Egy olyan celláról van szó, mely az Egyenlítőtől mindkét irányba a 30°-ig tart. Az Egyenlítőnél 10-15 km magasságba áramlik fel a meleg levegő, majd elindul a sarkok irányába. A szubtropikus, magas nyomású 30°N és 30°S környékén azonban visszatér a felszínre. Ennek a mozgásnak az eredménye a passzátszelek kialakulása, melyek mindkét féltekén nyugati irányba fújnak. 

kép: Center for Multiscale modeling of Atmospheric Processes

A jelenséget elsőnek leíró George Hadley-ről elnevezett áramlás felel azért is, hogy létrejöjjenek a trópusi esők, a hurrikánok, de a felszínt is alakítja, hiszen hozzá köthető a szubtrópusi sivatagok kialakulása is. Igen fontos még, hogy a magas légkörben futóáramlatokat hoz létre. 

A Hadley cella mellett két másik cellát is elkülönítünk az áramlások szempontjából. A Ferrel – cella 30°-tól nagyjából 60°-ig, míg a Poláris - cella 60°-tól a sarkokig tart. 

 lead kép: truth-seeker.info