Fáklya-diagram
Az ensemble módszer célja, hogy az előrejelzés mellett meg lehessen mondani egy adott esemény bekövetkezésének a valószínűségét is.
Az ensemble előrejelzés lényege, hogy nem egy darab kezdeti körülményből indulunk ki, hanem ezek halmazából.
Régi fajta fáklya-diagram:
Új fajta fáklya-diagram:
A szokásos, a kiinduló állapotként rendelkezésre álló adatokat felhasználó futtatáson (kontroll-futás, vastag kék színű vonal) kívül a többi kiindulási feltétel mindegyikéből futtatunk egy előrejelzést (tagok futtatása). Az együttes tagjai egyformán lehetséges előrejelzéseket adnak, így e prognózisokból valószínűségi információ nyerhető. A fáklya-diagramon egy előrejelzett adat megadott földrajzi helyre (rácspontra) vonatkozó értékének időbeli változását jelenítjük meg az együttes (tagok) összes tagját (sok színes vonal) felhasználva. Vastag, zöld vonallal jelölik a fáklyán a GFS nagy felbontású, főfutását. Minél szerteágazóbb a fáklya az adott időpontban (nagy a szórás), annál bizonytalanabb az erre az időpontra vonatkozó prognózis.
A több különböző kezdeti feltételből kiinduló futtatások átlagát vastag szürke vonal jelzi. A 30 éves átlagos adatok vastag piros vonallal láthatók a diagramon.
Bal oldalon vannak feltüntetve a hőmérséklet értékek, jobb oldalt pedig a csapadék mennyisége. Az ábra közepe táján az előrejelzett hőmérsékletadatok, alul pedig a várható csapadék mennyisége található.
Online időjárási modellek
| UKMO | Bolam | GFS | ENS | FAX | Wetteronline | Unisys | Westwind |
| Meteoblue | Faxpanel | ECMWF | GME/DWD | JMA | Wetter3 | Lightningwizard | WRF |
A numerikus időjárás-előrejelzés rövid története
A XX. század elején a légköri dinamika ismereteinek bővüésével lehetővé vált a numerikus (más néven számszerű) időjárás-előrejelzés.
A napjainkban használatos időjárási modellek kialakulásának fontos mérföldkövei a következők voltak:
- 1922-ben Lewis Fry Richardson kiadta az „Időjárás-előrejelzés számszerű eljárásokkal” című művét;
- Vilhelm Bjerknes meteorológuscsapata elkészítette azt a modellt, amely a ciklonok életútját: létrejöttét, erősödését és hanyatlását mutatja be;
- az 1950-es években a számítógépek fejlődésével elterjedt az időjárási adatok számítógépes feldolgozása, majd a '60-as években Edward Lorenz kidolgozta a káoszelmélet alapját.
E mozzanatok tették lehetővé a nagyobb előrejelző központokban készített jelenlegi globális időjárás-előrejelzést.
Napjainkban a korszerű időjárás előrejelzés nehezen képzelhető el numerikus időjárás-előrejelzési modellek használata nélkül. Ezek matematikai elvek alapján, fizikai törvényszerűségek útján határozzák meg a légkör későbbi lehetséges állapotait.
(lead kép: pixabay, fáklya: wetterzentrale.de)