2021. december 7. kedd
Ambrus

A halo jelenség

2018. szeptember 19., 13:47
A halo jelenség

Lenyűgöző, amikor a Nap vagy a telihold körül fénygyűrű jelenik meg, aki már találkozott vele biztos, hogy megállt és csak csodálta a jelenséget. A fénykoszorú a halo jelenségek csoportjába tartozik, lássuk hát a hátterét!

Halonak nevezzük például azt a jelenséget, amikor a Nap vagy a Hold körül fehéres gyűrű jelenik meg. Akkor képződik, amikor a Nap sugarai megtörnek az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten, például cirrus vagy cirrostratuson. Fénytörés, vagyis a fény elhajlása következik be, amikor két különböző közeg határán halad át a fény, például levegőből a felhőt alkotó jég vagy vízcseppecskén. A jégkristályok jelenlétében történő fénytörések alkotják a halokat, ha vízcseppen törik meg a fény, akkor látszik szivárvány.



A felhőkben a jégkristályok hatszög alapú lapok, oszlopok vagy dendridek (csillag alakúak) lehetnek. A legtöbb halo akkor keletkezik, amikor a felhőt alkotó jégkristályok hatszögletűek vagy oszlop alakúak.  A fénytörés eredményeképp jön létre részben az a körgyűrű, mely 22 fokos szög alatt látható a Nap vagy a Hold körül.

A jelenségnek számos fajtája van, mely nagyban függ, hogy a felhő milyen alakú jégkristályokat tartalmaz, a Nap beesési szögétől és több más paramétertől is.  A halo jelenségek közül a leggyakoribb a 22 fokban látható körgyűrű a Nap vagy a Hold körül.

Másik hasonló, de némileg ritkább megjelenési formája a melléknap (parhelion) vagy napkutya néven ismert jelenség. Ilyenkor a Nap mindkét, vagy csak egyik oldalán jelenik meg pontszerű fényforrás, mely általában fehér, de szivárványszínű is lehet.

Ezek is érdekelhetnek