2022. december 1. csütörtök
Elza

A szférák

A szférák

Mindenki ismeri a szférák zenéje kifejezést. Ez abból az elképzelésből született, hogy a bolygók és csillagok láthatatlan gömbök, szférák felszínén mozognak. Püthagorasz és követői ezeket a mozgásokat igyekeztek leírni a megpendített húrok hosszarányaival, vagyis ez a “zene” nem a fülnek, hanem a matematikának szólt. A szférák azonban léteznek, a meteorológiában ráadásul tényleg láthatatlan “gömbök”, melyek a bolygónkat veszik körül. 

Troposzféra 

A légkör legalsó része, mely nagyjából 10 km-es magasságig terjed. Annak ellenére, hogy ez a legkeskenyebb réteg, ez adja a légkör össztömegének mintegy 80%-át, és itt zajlik le a legtöbb időjárási jelenség is. Ez annak köszönhető, hogy itt vannak a markáns hőmérséklet különbségek. 

Ha ez a legalsó, a Földhöz legközelebbi réteg, akkor a napsütés a felsőbb rétegeket előbb éri, mégis a troposzféra a legmelegebb a rétegek közül, felfelé haladva a hőmérséklet egyre csökken. Ez azért van, mert a napsugarak elsőre a Föld felszínét melegítik fel, az adja át a meleget a troposzférának. 

A troposzféra határa a tropopauza, mely tengerszint felett 7-17 km-re húzódik. Itt a hőmérséklet már igen alacsony, -55°C körül alakul. 

kép: worldatlas.com

Sztratoszféra

A tropopauzától a sztatopauzáig, nagyjából 85 km-es magasságig húzódó réteg. A troposzférával ellentétben a sztratoszférában felfelé haladva a hőmérséklet emelkedik. Már a legalsó rétegében is 1000-szer ritkább a levegő, mint a troposzférában, ez az oka annak, hogy a sugárhajtású gépek ebben a rétegben közlekednek a leghatékonyabban. 

Itt nincsen felhőképződés - kivéve a sarki sztratoszféra felhőket, melyek létrejöttéhez -78°C alatti hőmérséklet szükséges. Függőleges légmozgással sem lehet számolni, ám vízszintes légmozgás előfordul. Mivel a levegő szinte egy helyben áll, így sajnos a sztratoszférába jutó anyagok igen sokáig jelen vannak. Ilyenek például a szórófejek hajtógázai is, melyek a klímára is igen komoly hatással lehetnek. 

Ebben a rétegben találhatjuk az ózonpajzsot. Az oxigén molekulák a Nap ultraibolya sugárzás energiájának hatására felbomlanak és újra alakulnak O3 formában, azaz ózonként. Ez a réteg akadályozza a káros, rövid hullámhosszú sugárzás Földre jutását. 

Mezoszféra 

Nagyjából 90 km-es magasságig húzódó réteg, melynek felső határát a mezopauza adja. Ez a légkör legtitokzatosabb része, erről tudunk a legkevesebbet, aminek oka egyszerű. Ide már nem jutnak el a meteorológiai léggömbök, a műholdak pedig magasabban keringenek ennél a rétegnél. 

A mezoszféra az a réteg, melyben a légkörbe jutó meteorok legnagyobb része elég, illetve itt figyelhetőek meg az igen ritka, sarkok felett jelentkező világító felhők is. 

Termoszféra 

Igen érdekes ahogyan a rétegek között a hőmérséklet változik. A mezopauza után 500-1000 km-es magasságig húzódik a termoszféra, melyben a hőmérséklet újra erősen emelkedik. Igaz, itt a levegő annyira ritka, hogy a molekulák már csak ritkán ütköznek, azaz a hagyományos értelemben vett hőmérséklet nemigen értelmezhető.  

Azonban leírható, és így tudjuk, hogy a nappali és esti hőmérséklet ingadozás akár 200 °C is lehet, illetve azt is tudjuk, hogy a hőmérséklet egy nagyobb Napkitörés hatására akár 500°C-kal is megugorhat. Az átlagos hőmérséklet ebben a szférában 500 és 2000°C között változik. 

Ebben a rétegben kering a Nemzetközi Űrállomás és számos műhold is. 

 

Exoszféra 

Ez a réteg a légkör legritkább külső burka, melynek felső határa tulajdonképpen nem is meghúzható, hiszen a könnyű gázok, mint a hélium és a hidrogén rendszeresen megszöknek innen, és érkeznek is ide a napszéllel. Ha azonban mégis határt szeretnénk szabni ennek a rétegnek, akkor az nagyjából 2000 km-es magasságban lenne. 

kép: commons.wikimedia.org

Magnetoszféra 

Bár az exoszféra a légkör külső burka, a magnetoszféra még bőven tartalmaz olyan molekulákat, melyeket a Föld mágneses tere fogva tart. Ennek alakja erősen aszimmetrikus. 

Ionoszféra 

A Nap ionizáló hatásának köszönhetően 50 km felett több olyan réteg is kialakul, melyben a részecskék elektromos töltéssel rendelkeznek. Ennek a rétegnek hatása van a Föld mágnese terére is, illetve befolyásolja a közepes és a hosszú rádióhullámok terjedését. 

lead kép: worldatlas.com

Ezek is érdekelhetnek