2020. március 31. kedd
Árpád

A Nagy-tavak környéki tóparti havazások háttere

2020. március 3., 17:30
A Nagy-tavak környéki tóparti havazások háttere

Nagy-tavak a neve annak az öt tóból álló csoportnak, amely az Amerikai Egyesült Államok és Kanada határán található. A világ legnagyobb kiterjedésű édesvízi tóvidéke, a Föld teljes édesvízkészletének 20%-át tartalmazza.

istockphoto.com

A hatalmas víztömeg jelentősen befolyásolja a környező területek időjárás viszonyait, így az ott élő emberek életére is hatással van. A térségben gyakoriak a heves hóviharok és azt követő tavaszi hóolvadásból származó áradások is, így kifejezetten nagy a készültség a térségben késő ősszel és a téli évszak jelentős részében.  A tél végén a tavak egy része befagy, így mérsékelve az ilyen jellegű eseményeket.

A térségben az egyik legismertebb jelenség az úgynevezett „lake-effect snow” hatás, ami magyarul tóparti havazást jelent. Lényegében egy konvektív csapadéktípusról beszélünk, ami éves periódussal jelenik meg újra és újra a térségben.

A folyamat azzal kezdődik, hogy hideg levegő áramlik a viszonylag meleg vízfelszín felé, majd az ebből adódó hőmérséklet-különbség, instabilitást okoz. A létrejövő feláramlási zónák az instabil légtömeget felemelik, ami bizonyos paraméterek megfelelése mellett konvektív csapadékot eredményez. Fontos, hogy a hideg levegő hosszú időn keresztül tartózkodjon a melegebb vízfelszín felett, mivel ez lehetővé teszi a folyamat hosszabb fejlődését, ezzel pedig maximális nedvességtartalmat biztosítva a tóparti havazáshoz.

weather.gov

A rendszer kialakulásában kulcsszerepet játszik még az inverzió magassága. Az inverzió olyan levegőrétegre vonatkozik, ahol a hőmérséklet a magassággal nő. Ebben az esetben ez azért fontos, mivel minél magasabban helyezkedik el az inverzió, annál magasabbra képesek a felhők felfejlődni és annál erősebb lesz a rendszer hatása. Értelemszerűen az alacsony inverzió gyengébb hatást eredményez.

Több típusa is van ennek az eseménynek, aminek a csoportosítását alább részletezem:

  • Az első típus az, amikor az uralkodó szélirány a tó hossztengelyével párhuzamos, ezáltal pedig hosszú ideig tud tartózkodni a hideg levegő a melegebb vízfelszín felett. Ez a típus Erie-tó és az Ontario-tó mentén okoz kifejezetten nagy havazásokat.
  • Második esetben a havazási sávok szintén a széllel párhuzamosan alakulnak ki, viszont ekkor az uralkodó szélirány a tó rövidebb oldalával párhuzamos. Többnyire kisebb intenzitású havazásokat okoznak.
  • A harmadik típus az első kettő eset keveréke és a legtöbb esetben két tavat érintve okoz kisebb nagyobb havazásokat.
  • A negyedik típust a parti szél alakítja ki, nagy hideggel és a gyenge nyomás változással közösen.
  • Az ötödik esetben az előző típusoktól eltérően a tó közepén keletkezik a parti szél feláramlásának zónájában, majd kifejlődése után helyeződik csak át fokozatosan a szárazföld felé.

Az egyik ilyen jelentősebb lake-snow effect-hez köthető esemény a 2014-es buffaloi havazás. A tó és az érkező légtömeg közötti hőmérséklet-különbség megdöbbentően magas volt (24°C fok). Viszonyításképp, már egy 13 °C különbség is előtudja idézni a jelenséget.

theweeshow

pinterest.at

iiseagrant.org

lead kép: noaa.gov