Április 25. Csütörtök, Márk

A lenyűgöző és brutális tornádók

null

A tornádókról sajnos egyre többször olvashatunk a világidőjárás hírei között. Csodálkozni nem kell rajta, hiszen az egyre melegedő idő ebbe is beleszól, a tornádók kialakulásában ugyanis ez döntő szerepet játszik.

Tornádó

Tulajdonképpen egy olyan pusztítóerejűforgószélről van szó, mely egy viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. Az elnevezés eredetéről vitatkoznak, két variáció is elképzelhető. Az egyik a spanyoltornar, vagyis “forog” a másik a szintén spanyoltronada, vagyis (menny)dörgés.

Egy tornádó létrejöttéhez szükség van egy viharfelhőre, ezen felül erőteljes feláramlásra, amit például az intenzív napsütés is kiválthat, de okozhatja az összeáramlás, konvergencia – amit például a domborzat generál, vagy hidegfront hoz létre. Ezen felül pedig a szélnyírás is képes örvénylést és erőteljes feláramlást létrehozni.

kép: wall.alphacoders.com

Meddig?

Átlagosan elmondható, hogy egy tornádó nem hosszú életű. Ha szerencsénk van, akkor pusztán 2-3 percig kell elviselni egy ilyen szörnyeteg támadásait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kis sávra korlátozódna a pusztításuk.

A tornádók jellemzően 400-500 méter szélesek és 6-8 km hosszan tarolnak, mire elemelkednek a talajtól. Ez azonban nincsen kőbe vésve, hiszen feljegyeztek már olyan szörnyeteget is, mely 352,4 km-en keresztül tarolta le azt, ami elébe került.

A tornádók életútja igen gyors változásokkal tarkított, hiszen mindössze pár percig léteznek. Ezen időszak alatt elsőnek az örvénylő fázis jelentkezik, amikor a tuba (a talajt el nem érő forgószél) létrejön. Ezt követi az a fázis, mikor az örvény eléri a talajt, majd rögtön utána az úgynevezett érett fázis következik, amikor a tornádó ereje teljében tombolásba kezd. Ekkor veszi fel a jellegzetes árnyalatait is, az alja az örvénynek sötétre színeződik a felkapott hordaléktól. Ezt követi az összeesés, mikor a tornádó gyors gyengülést mutat, és a kerülete is egyre csökken, végül pedig a hanyatlás, mikor a szörnyeteg végre az enyészeté lesz.

Pusztítás

TheodoreFujitajapán meteorológus készítette el azt a skálát, melyet a tornádók osztályozására használunk. Ezt az ezredforduló elején át kellett dolgozni, mert a szakember által felállított szélsebességi kritériumok alacsonynak bizonyultak. Így most a korrigáltFujitaskálát használjuk.

kép: pinterest

Ezen az egyes, vagyis az EF1-es kategóriába azok a tornádók tartoznak, melyek “gyengék”, szélsebességük 105 és 137 km/h közé esik. Ezek azok, melyek megtépázzák ugyan a tetőket, és néhány fát is kicsavarnak, de nagyobb kárt jellemzően nem okoznak.

Nemrégiben a szomszédban egy 4-es kategóriájú szörnyeteg tarolt le egy települést. Az EF4-es kategóriájú tornádók 277 és 322 km/h közötti szélerősséggel rendelkeznek, és ez már képes a földdel egyenlővé tenni a házakat, sőt, a nagyobb járműveket is felemelheti a földről.

A skála azonban 5-ös osztású, azaz létezik EF5-os kategóriájú tornádó, melyet aTwistercímű filmben is csak “Isten haragja” -ként aposztrofálnak, és nincsenek messze az igazságtól. Itt a szélsebesség már meghaladja a 322 km/h-át, a rombolás pedig olyan mértékű, mely már a többszintes vasbeton épületeket is összedönti, és a kamionokat is több száz méteren keresztül képes reptetni. Eleddig mindössze kettő darab EF5-ös tornádót regisztráltak a szakemberek, ezek közül a rekorder 486 km/h-ás sebességet produkált.

lead kép: wallpapersafari.com

kialakuláspusztítástornádórekordéletskála