A hulló csapadékfajták

Kiránduljunk egyet a hulló csapadékfajták földjén: megtudhatjuk, hogy mi a különbség az eső és a záporeső, a hódara és a jégdara között, és fény derül arra is, hogy a zivatart nem mindig kíséri eső!

A hulló csapadékfajtákat halmazállapot szerint két részre oszthatjuk.

Folyékony csapadékfajták:

• Szitálás, ködszitálás: kis intenzitással, sűrűn hulló csapadékelemek, a cseppek átmérője 0,5 mm alatti.
• Eső: folyékony halmazállapotban, 0°C felett hulló csapadék. Nagyobb cseppek, mérsékelt intenzitással, időben tartósan hullik. A cseppek átmérője 0,5 mm feletti. Leggyakrabban az esőrétegfelhőből (Nimbostratus) esik. A melegfrontok rendszerint tartósabb, országos esőt okoznak.

• Záporeső: konvektív, tehát erős feláramlással keletkező csapadékforma. Nagyobb intenzitású, mint az eső és egy adott földrajzi helyen rövidebb ideig tart, ami általában a csapadékzóna gyorsabb mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (Cumulus), tornyos gomolyfelhőből, zivatarfelhőből (Cumulonimbus).
• Zivatar: elektromos kisüléseket tartalmazó konvektív felhő, tehát villámlás, mennydörgés tapasztalható. Nem feltétlenül jár csapadékkal, ezt nevezzük száraz zivatarnak. A csapadék intenzitása lehet erős, ez a felhőszakadás, ésviharos széllel,akár jégesővel is járhat. Kialakulhat nyári napokon az erős hő, és az emelt konvekció hatására (hőzivatar).
• Ónos eső: atalaj fölött pár száz méter vastag hideg levegő, fölötte meleg levegő található, majd folyékony csapadék kezd esni, a hideg levegőben túlhűl és a talajnak ütközve megfagy. A Kárpát-medencében gyakran kialakuló hidegpárna helyzetben jellemző csapadék, amikor délnyugat felől meleg áramlás alakul ki a hidegpárna felett, és ebben az áramlásban csapadékzóna érkezik fölénk.

(kép: kadarka.net)

Szilárd csapadékfajták:

• Havazás: tisztán jégkristályokból álló csapadék. Ha a hőmérséklet eléri a fagypontot, a máskor eső formájában érkező csapadék hóként hullik le a felhőkből. A legkiadósabb havazások felsikló frontok idején fordulnak elő. Magyarországon leginkább a mediterrán ciklonok okozhatnak országos, kiadós havazást. Északi irányítású helyzetben a tavaszi záporok is gyakran átmehetnek havazásba. Kiterjedt hómezők felett a levegő csak igen nehezen melegszik fel, mert a hó párolgása sok energiát emészt fel.
• Hózápor: konvektív jellegű csapadék, a havazás és záporeső tulajdonságai együtt jelennek meg. Hózivatar: ha a hózápor villámlással és mennydörgéssel jár együtt. Hószállingózás: A szitálás tulajdonságai jellemzők rá, nagyobb hótakaró is kialakulhat.
• Hófúvás: havazáskor, illetve az után alakul ki, amikor az erős szél a friss havat felkapja és hóakadályokat épít. A közlekedést megnehezíti, mivel a megtisztított utakra újra és újra visszahordja a havat. Méteres hótorlaszok alakulhatnak ki.
• Havas eső: esőcseppek, hókristályok, valamint az olvadó hókristályok keveréke.
• Fagyott eső - graupel: néhány mm-es átlátszatlan jéggömbök hullanak, mert az esőcseppek útközben megfagytak.
• Hódara: jellemzői az átlátszatlan tömör szemcsék, melyek gömb vagy kúp alakúak.
• Jégdara: átlátszó, gömb alakú csapadék, átmérője kisebb, mint 5 mm.

(kép: indafoto.hu)

• Jégeső: golyó, tojás, vagy körte alakú jégdarabok, melyek főleg zivatar idején nagy számban hullanak az égből. Átmérője 5-50 mm között változik. Amikor a zivatar közelebb ér, a felhők felső pereme foszladozni kezd, ami erős felfelé irányuló mozgásra és az ezzel járó jegesedésre utal. A felhőben képződött nagy súlyú jégdarabok legyőzik a feláramló levegő felhajtóerejét, és szilárd állapotban csapódnak a földre. A jégeső komoly károkat okozhat a mezőgazdasági művelés alatt álló földeken, épületekben, járművekben.
• Jégtű: könnyű, igen kicsi jégkristályok.

Lead kép: Narcity