A halo jelenség

Lenyűgöző, amikor a Nap vagy a telihold körül fénygyűrű jelenik meg, aki már találkozott vele biztos, hogy megállt és csak csodálta a jelenséget. A fénykoszorú a halo jelenségek csoportjába tartozik, lássuk hát a hátterét!

Halonaknevezzük például azt a jelenséget, amikora Nap vagy a Hold körül fehéres gyűrűjelenik meg. Akkor képződik, amikor aNap sugarai megtörnek az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten, például cirrus vagy cirrostratuson. Fénytörés, vagyis a fény elhajlása következik be, amikor két különböző közeg határán halad át a fény, például levegőből a felhőt alkotó jég vagy vízcseppecskén. A jégkristályok jelenlétében történő fénytörések alkotják a halokat, ha vízcseppen törik meg a fény, akkor látszik szivárvány.

A felhőkben ajégkristályok hatszög alapú lapok, oszlopok vagy dendridek (csillag alakúak)lehetnek. A legtöbb halo akkor keletkezik, amikor a felhőt alkotó jégkristályokhatszögletűekvagyoszlopalakúak. A fénytörés eredményeképp jön létre részben az a körgyűrű, mely 22 fokos szög alatt látható a Nap vagy a Hold körül.

A jelenségnek számos fajtája van, mely nagybanfügg, hogy a felhőmilyen alakú jégkristályokat tartalmaz, a Napbeesési szögétőlés több más paramétertől is. A halo jelenségek közül aleggyakoribba 22 fokban láthatókörgyűrűa Nap vagy a Hold körül.

Másik hasonló, de némilegritkábbmegjelenési formája amelléknap (parhelion)vagynapkutyanéven ismert jelenség. Ilyenkor aNap mindkét, vagy csak egyik oldalán jelenik meg pontszerű fényforrás, mely általábanfehér, deszivárványszínűis lehet.