Hőhullám és hőkupola - van különbség

Az idei nyárból szinte biztosan emlékezni fognak az emberek a kánikulákra, az erdőtüzekre és a pusztítóerejűviharokra. De míg tavaly a hőhullám kifejezéssel találkozhattunk nagyon sokat, idén, 2021-ben a hőkupola lehetne az a szakkifejezés, amivel érdemes lehet megismerkedni. A két dolog ugyanis messze nem ugyan az!

Hőhullám

A hőhullám egy olyan időszakot fed le, mely legalább 5 egymást követő napból áll. Ezeken pedig a napi maximum hőmérsékletnek legalább 5°C-kal kell meghaladnia a normál maximum hőmérsékleteket.

Ugyan ez így egy kissé nehezen megfogható, mert ehhez tudni kell, mik is azok a maximumok, amiket meg kell haladni, de leegyszerűsítve egy extrém meleg levegőátvonulásról van szó. Ez a légtömeg viszonylag lassan halad, és sokszor az elviselhetetlen kategóriáig tolja a hőmérő higanyszálát. Ehhez rendszerint igen magas páratartalom is társul, ez az oka annak, hogy sokan igen nehezen viselik ezeket a melegeket, és a hőhatás következtében ilyenkor megugrik a halálesetek száma is.

A hőhullámok sajnos igen rossz hatással vannak a termésre is, hiszen az extrém melegben - hiába a magas páratartalom, a növények sokszor nem bírják a megterhelést, és elpusztulnak, ezzel jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak is.

Hőkupola

Ebben az esetben is tartós, extrém meleggel kell számolni napokon keresztül. De akkor mégis miben különbözik a hőhullámtól?

A hőkupola kialakulása bonyolult folyamat, melyben közrejátszik az, hogy az óceánok melegedése nem egyenletes. A felmelegedő levegő a vízfelszínről felfelé száll, az uralkodó időjárási viszonyok pedig ezt a meleg levegőt a szárazföld fölé sodorják.

A hőkupola létrejöttéhez szükséges még egy magas nyomású rendszer, mely tartósan egy adott terület felett foglal helyet. Ide érkezik a meleg levegő, melyet az említett rendszer egyszerűen csapdába ejt, akárcsak egy fedő az edényen. A beszorult forróság pedig extrém méreteket ölt, ráadásul erősen száraz levegőt eredményez, melyben még a felhőképződés lehetősége is minimális, vagyis nincsen semmi, ami enyhítené a kánikulát.

kép: eu.usatoday.com

Az ilyen szélsőségesen száraz levegőjű hőkupolák akár hetekig is jelen lehetnek egy-egy terület felett, hiszen míg a csapdát uraló rendszer nem mozdul, addig a kupola is él. Ilyenkor pedig a meleg és a száraz levegő hatására ugrásszerűen nő meg az erdőtüzek kialakulásának esélye, valamint természetesen akárcsak a hőhullám esetében, itt is nő az egészségügy leterheltsége - bár ezen valamelyest javít a száraz levegő ténye.

Mikor melyik?

A hőhullámokkal sokszor találkozhattunk már régebben is, számuk azonban most egyre gyarapszik. A hőkupola kialakulásának lehetősége is rég adott a bolygón, ám a klímaváltozás ezek számát is jelentősen megemeli, hiszen a tengerekre és óceánokra gyakorolt melegítő hatása vitathatatlan. Ez egyébként számos más, alapvető rendszer működésébe is beleszól, aminek sorra a szárazföldek is megisszák a levét.

lead kép: Torychemistry-Shutterstock