A felhők osztályozása

Magasságuk szerint 3+1 csoportba sorolhatjuk a fölyhőket, vegyük hát őket sorra!

1. Magasszintű felhők

• Cirrus (Ci), pehelyfelhő: fonalas szerkezetű, jégkristályokból álló felhő, mely árnyékot, csapadékot nem ad.
• Cirrostratus (Cs), fátyolfelhő: igen vékony rétegű, tisztán jégkristályokból áll, gyakran halo-jelenséget okozó felhő, csapadékot nem ad.
• Cirrocumulus (Cc), bárányfelhő: egymástól elkülönült apró gomolyok, melyek hullámos sorokba rendeződhetnek, tisztán jégkristályokból áll, csapadékot nem ad.

2. Középmagas szintű felhők

• Altostratus (As), középmagas rétegfelhő: egyenletesen szürke, zárt felhőtakaró, a Nap helyzete látszik, csak kisebb csapadék hullhat belőle.
• Altocumulus (Ac), középmagas gomolyfelhő: apró gomolyokból áll, réteges, csapadékot nem ad.

3. Alacsonyszintűfelhők

• Stratocumulus (Sc), réteges gomolyfelhő: lapos gomolyokból áll össze, általában nem teljesen zárt, csapadékot nem ad.
• Stratus (St), rétegfelhő: magasban képződött ködhöz hasonlít, egyenletes, zárt takaró többnyire kisebb csapadék, szitálás alakulhat ki belőle.
• Cumulus (Cu), gomolyfelhő: különálló, alul sík, felül kupola alakú (karfiol) felhő, zápor, hózápor fordulhat elő belőle.

4. Függőleges kiterjedésű felhők

• Nimbostratus (Ns), esőrétegfelhő: alacsonyan képződött, egyenletesen sötétszürke, vastag, a melegfront tipikus felhője. A szürke, szomorkás idő jellegzetessége. Csendes eső, télen havazás alakul ki.
• Cumulonimbus (Cb), zivatarfelhő: nagy függőleges kiterjedésű felhő, alsó része egyenetlen, felül üllőre hasonlít. Zápor, zivatar, felhőszakadás, jégeső fordulhat elő.

Lead kép: Farkas Virág